Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

27. Uo. 460. 1. „apud providos Laurentium Thoth et Martinum Benchy sünt duo mercenarii". 28. Tm. L. Kammerer hagy. Fasc: IV. (Nagy István gyűjt.) 1540—41 körül Szemcsey János és Felpőczy Gergely tolnai alispánck. 29. Verancsics II. 24. 1. 30. Fraknói: MOT I. 10, 1. 2. jegyzet: „Fuerunt autem de vicinia Albae Comitatibus, ut sünt Simeghiensis, Szaladiensis et Castri ferrei non tamen multi". 31. Uo. I. 52. 1. 32. Székesfehérvári kk. lt. Capsa: 3. Fasc: 14. Nr: 2. Az OL filmezési jegyzékében e szám alatt Tolna megye 1530-as kiadványa szerepel, az oklevélről azonban nem készült felvétel. — OL Eszterházy cs. lt. Rep: 35. Fasc: BB. Nr. 950 és 952. 1538. júl. 8. és 1539. aug. 18. Szemcsey János és Szörényi István alispánok ill. Tolna m. universitása. — Tm. L. Karntmerer hagy. Fasc: IV. (Nagy István gyűjt.) 1539. okt. 6. és 1540—41 körül Szemcsey János és Felpőczy Gergely deák alispánok oklevelei. 33. PRT. III. 771—772. 1. 34. ETE í. 423. 1. 35. OL. NRA. 1604/32. 36. Uo. 556/2. 1533. — Szákály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó működése 1526-ig. Tanulmányok Tolna megye történetéből. I. Szekszárd, 1968. 9—60. 1. 37. PRT. IV. 140. 1. — PRT. XII/B. 131. 1. 38. ETE. III, 36—37. 1. Bécs, 1535. jún. 6. Ferdinánd és 1535. jún. 6. a pannonhalmi konvent oklevele. 39. Kiadva: Békeji Rémig: A czikádori apátság története. Pécs, 1894. 60. 1. 3. jegyzet: „Registum pária db anno 1535. Az minemű faluk és városok vadnak az Sárkezfelén Felső Baranyában azoknak nevök, kik birtuk az báttay apátursághoz". 40. ETE. II. 465. sköv. 1. 41. Uo. II. 485. 1.: „Predicator Tholnensis P. F. Johannes de Ellewelge" — Még olyan kis apátság is életre kel, mint a Morgay család „jus patronatusa" alatt levő Iván. Lásd: PRT. XII/iB. 330. 1.: 1528-ban a család Pécsváradi Istvánt jelölte apátnak. 42. A pártharcok történetéből mindössze két esztendő története van megnyugtatóan feldolgozva: Jászay Pál: A magyar* nemzet napjai a mohácsi vész után I. Pest, 1846. — Az események menetéről még leginkább az összefoglaló munkák tájékoztatnak: Szalay László: Magyarország története. Lipcse, 1854. — Acsády Ignácz: Magyarország három részre szakadásának története 1526—1608 (A magyar nemzet története. Szerk: Szilágyi Sándor. V. k.) Bp. 1897 — Hóman—Szekfű IV. — H. Balázs Éva—Ember Győző—Heckenast Gusztáv—Makkai László—Sinkovics István—Wellmann Imre—Wittman Tibor: Magyarország története 1526—1790 (Magyarország története. Egyetemi Tankönyv II.) Bp., 1962. — Az eseményeket aktuálpolitikai szempontból értékelte: Bárdossy László: A magyar politika a mohácsi vész után. Bp., 1943. — Mindezek mellett hasznos utalások találhatók a korszak szereplőinek életrajzaiban. 43. A Tolna megyei várakról: Csánki III. 403—407. 1. — Említi Györké és Bátaszék várát is, azonban ezekre csak egy-egy korábbit adatot idéz (Uo.) — Csánki Koppányt csak faluként ismeri (436. 1.), várát csak 1543-tól emlegetik. — Vár állt viszont Gerenáson: Martonfalvai 134—135. 1. és OL. Eszterházy cs. lt. Rep: 35. Fasc: BB. Nr: 952. 1539-ben: „Castri Ghernos". 44. Sándor 121. és 126. 1. 45. Héderváry I. XLVI—LVIII. 1. — Márki 394—398. 1. — Csánki III. 468. 1. 46. Márki 397—398. 1. 47. Kiss 62—64. 1. 48. Birtokaira: Csánki III. 464. 1. 71