Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

nézeteltérés alaposan megrontotta a pécsi és tolnai polgárság korábban jó kapcsolatait.

282 A török közigazgatás inkább a reformáció embereit tűrte meg a hódoltságban, a katolikusok közül úgyszólván csak a ferences és a domonkos rend tagjai működhettek. A prédikátorok is eleget szenvedtek a töröktől. Szegedi Kist, már kálmáncsehi lelkészként, a pécsi bég fogatta el. Hiába igyekeztek a tolnai polgárok is pénzzel, könyörgéssel érdekében közbenjárni, csak hosszú raboskodás után szabadult.

283 A reformált eklézsia sanyargattatásait Thuri Pál, a tolnai iskola rektora tárta a világ elé „Idea Christianorum" című kis munkájában.

284 A két Baranya püspökei, Eszéki István és Veresmarti Illés között támadt ellentét során „a decsiek pusztán az összegyűlés címén roppant menynyiségű pénzbirsággal sújtattak a pogányoktól".™ Az új vallás nagy érdemeket szerzett a hódoltsági művelődés, a magyar nyelvű iskoláztatás és irodalom elterjesztésében. Pathai Sámuel a XVII. század közepén a tolnai egyház múltját nyomozva, a könyvtárban egy könyvet talált. A könyv néhai tulajdonosa Jacobus Faber Stapulensist (Jacques le Fevre d'Estaples), a párizsi egyetem filozófia tanárát kedves tanítójának mondja. Feljegyzéseiből látszik, hogy tudott héberül, görögül, latinul. Ez az ember minden bizonnyal Szigeti volt.

286 Az új hit terjesztői szinte kötelességszerűen felkeresték Wittenberget, amelynek egyetemén, Melanchton szellemében, nemcsak a lutheri tanokkal, hanem a humanista műveltség elemeivel is megismerkedtek. Nemcsak Szegedi Kis, de Tolna szinte minden prédikátora és rektora megjárta ezt az utat. Jellemző, hogy Szegedi Kis azzal a feltétellel ígérte lányát tolnai tanítványának, Béllyei Tamásnak, ha az megjárja Wittenberget. Béllyei 1561ben tért vissza, és a decsi iskolában vállalt állást. Wittenbergi tanulóévek után működött Tolnán Eszéki Imre (1558-tól Sztárai utóda), Dombói Wragovics Péter (1558 után rektor, 1564 után mányoki prédikátor) és Kecskeméti Mező Ferenc (1562 után rektor).

287 A külföldön forgott rektorok munkája nyomán a mezővárosi iskolákból a világi és egyházi értelmiségi pályára készülő fiatalok egyre népesebb csoportja került ki. A tolnai iskolában görög, héber és latin nyelv mellett a retorikát, aritmetikát és geometriát oktatták. Természetesen nem hiányozhatt .k a teológia elemei sem.

288 Könyveiket Wittenbergből és Bécsből szerezték be. Pathai Sámuel a 15 éves háború pusztításai után is büszkén állapíthatta meg, hogy „tekintélyes könyvtára van ezen mi városunknak."

219 Az elhalálozott prédikátorok és rektorok könyvei is a város (az egyház) könyvtárát gyarapították. Az egyházi pályán vagy iskolákban tevékenykedő értelmiség útjának feltárása sokkal könnyebb, mint a világi értelmiségé. Paksi Cormeus Mihály Thuri Pál alatt tanult Tolnán, majd a Telegdi Miklóstól kapott 600 talléron megjárta Wittenberget, Heidelberget, Bécset. Decsi Gáspár is Tolnán kezdte tanulmányait, nyugati útja után Decsen, majd hosszú ideig Tolnán működött prédikátorként. Az adatok sorát még hosszan folytathatnók: mind arról tanúskodnak, hogy a tolnai iskolát tömegesen keresték fel a környék falvaiból. Sokan külföldre jutottak, ezek jórésze visszatért szülőföldjére, ahol azután vagy véglegesen letelepedett, vagy valamelyik város hívásának engedve továbbvándorolt.

299 A világi pályán maradt iskolázott emberek felkutatása jóval nehezebb feladat. A defterek több adófizetőt „diáknak" mondanak, és az ilyeneknek csak a keresztnevét tüntetik fel; tehát valamiféle iskolázottság, deákos műveltség A Tanulmányok Tolna megye történetéből 49