Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5
nánk, miért ez birodalom alá hozott minket az Isten, és ez idegen fejedelmek bírnának velünk." Az utolsó mondathoz képest furcsa módon azzal folytatódik a levél, hogy a hidvégi béget bízzák meg városuk képviseletével. Ismétlik, hogy a „keöreösztény császár" elé viszik ügyüket. 232 Ugyanez az öntudatos, egyenrangú felek között szokásos hang jellemzi a többi levelet is. Íme a Miklós deákné ügyében kiállított oklevél záró sorai: „hisszük, hogy ti kegyelmetek ezzel megelégszik, mert az mely ember két vagy három bizonyságnak nem hiszen, száz bizonyságnak sem tud az hinni." 233 Társadalmi viszonyok. A nemességnek csak elenyészően kicsiny százaléka maradt a hódoltságban; akinek vesztenivalója volt, menekült. A helybenmaradottak mind egytelkes nemesek, életszínvonaluk alig vagy egyáltalában nem haladta meg a parasztokét. Palota várához kuriális falvak is adóztak. Dadon 12 nemesi kúria volt, lakói salétromot főztek, és jövedelmükből 25 forintot szolgáltattak be a várhoz. A másik nemesi község, Menyőd évenként 16 forintot fizetett megegyezés szerint. 234 Még kisebb volt azoknak a nemeseknek száma, akik aktív szerepet vállaltak a törökök szolgálatában, és igyekeztek hasznot húzni a megváltozott viszonyokból. Berencsi Ferenc, Oláh Miklós esztergomi érsek, királyi helytartó 1564-es oklevele szerint „az ördög sugalmazására" Tolnára költözött, és ott állást vállalt a török jövedelemigazgatásban. 23 " Isó Anna nemesasszony pedig azért esett a hűtlenség vétkébe, mert a keresztény vallást elhagyta, lányát pedig a koppányi bég titkárához adta feleségül. 236 Aki tehette, csendesebb vidéken fekvő birtokaira vonult vissza, a rendszerint csak egy megyében birtokos kis- és középnemesség a környező várakba húzódott. A fegyverbíró férfiak többnyire katonának álltak, mivel más megélhetési forrás nem kínálkozott számukra. Néhányan szép karriert futottak be a katonai pályán. Tengőidről származott Bornemissza János, a XVI. század közepének híres huszártisztje. Pályáját valószínűleg Pécsett, Váraljay Szaniszló szolgálatában kezdte, majd Pécs eleste után Nádasdy Tamás familiárisaként hadakozott különböző várakban. Dunántúli főkapitány-helyettessé nevezték ki, majd a legveszélyeztetettebb várakban, Pápán, Kanizsán és Palotán volt főkapitány. Közel fél évszázadon át szolgált a végeken. 237 Tolna megyei helység nevét viselte előnévként bedegi Nyáry Ferenc huszárkapitány is. Az 1530-as évektől kezdve haláláig Ferdinánd pártján állt, és a legnevezetesebb mezei csatavezetők közé tartozott. 238 Palatich János, akinek az 1542-es dikajegyzék szerint jelentős birtokai voltak Tolna megyében, Zrínyi Miklós familiárisaként tűnt fel a következő évtizedekben. 1558-ban, Farkasich szigeti kapitány halála után, átmenetileg átvette a vár parancsnokságát, 239 később Zrínyi főkapitány helyettese lett. 2 ™ 1564-ben Zrínyii főkapitányi seregének gyalogosai között találjuk Kalaznay János tizedest és Kalaznay Pétert. Nevük nem hagy kétséget származási helyüket illetően. 241 Szigetvárott szolgált Morgay János (várnagy is volt) 2 ' 2 és Izsák Mihály, 253 mindketten Tolna megyei nemesek. (Izsák 1562-ben már Gyulán katonáskodott.) 244 Az 1560-as évek valamelyikében ugyanitt tett végrendeletet Henyey Miklós „chyázárnak ew felségének és az zegéni Magiar országnak hyw 43
