Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

cikkek népszerűsítésére, 1906-ban megalakult a „Tulipánkert Szövetség" szekszárdi fiókja, amely feladatának tartotta: — odahatni, hogy a kereskedők csak magyar árukat hozzanak forgalomba, — állást foglalni az ellen, hogy idegen áruk magyar jelzéssel ellátva kerülnek forgalomba.

19

'' Megyeszerte népszerűsítették a „tulipánkert" mozgalmat és kereskedőink iparkodtak meggyőzni vásárlóikat, hogy csak olyan üzletekben vásároljanak, amely kirakatában a „magyar áru" felirat látható. Kereskedőtársaikat pedig igyekeztek lebeszélni a külföldi áruk beszerzéséről. Amelyik kereskedő nem hajlandó magyar árut tartani, sőt azzal kérkedik, hogy mindent Bécsből hozat, azt egyszerűen bojkottálni kell. A mozgalom kettős célt ért el. Egyrészt megindult a magyar iparcikkek értékesítése,

195 másrészt a „magyar áru" jeligéje alatt nagymennyiségű külföldi áru is forgalomba került. Ezt a veszélyt ismerte fel a Tulipánkert Szövetség és ez ösztönözte a kereskedelemügyi minisztert az 1904. évi november hó 16-án kelt 61071, és az 1906, évi november hó 2-i 61013/IV. sz. rendelet kibocsátására. Az ipartörvényt tartalmazó 1884. XVII. törvénycikk 58. §-ára hivatkozva a rendeletek támadást intéznek az olyan törekvések ellen, amelyek a magyar áruk népszerűsítésének időszakában osztrák árukkal nyerészkednek. Egyes kereskedők hazai terméknek tüntették fel a nyilvánvalóan osztrák árukat is csupán azért, hogy a mozgalom vitorlájából kifogják a szelet. Ezért a miniszter az ipartörvény 58. §-át kiterjeszti azokra az esetekre, melyekben külföldi árukat hazaiak gyanánt hoznak forgalomba. Idézem a törvényt: „Egy kereskedő vagy iparos sem használhat cégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben olyan jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, amelyek a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak meg nem felelnek." Divatossá váltak az olyan jelzők, mint a Hungária, Pannónia, Széchenyi, Honvéd, Emke, magyar korona, Kuruc, stb. Ezenkívül a magyar mondavilágból vett ábrázolások, mint pl. a turulmadár, a vérszerződés és a nemzeti trikolor szerepeltek az üzletek kirakataiban, amelyek alkalmasak voltak a vásárlóközönség megtévesztésére. Miután az osztrák áru tisztességtelen versenye ellen a mozgalmi harc nem bizonyult eléggé hatásosnak, ezért a kereskedelemügyi minisztérium 1906. évi 61013/IV. sz. rendelete hangsúlyozta a magyar jelzéssel ellátott idegen áruk elkobzásának és a pénzbírságok kiszabásának szükségességét."

6 A külföldi árukkal szemben hazai termékeink nehezen vették fel a versenyt. Különösen a magyar ruhaszövetek térhódítása volt erőtlen. Ennek okát abban látták kereskedőink, hogy a hazai gyárak nemigen küldenek utazókat minta és színkártyával. Ha pedig küldenek, azok is csak az idény beindulásakor érkeznek meg. Ezzel szemben az osztrák, a morvái és cseh gyárosok jóval előbb jelentkeznek.

197 Míg a magyar áruk népszerűsítésére indított mozgalom csak lassan bontakozott ki, addig a boltosok igyekeztek a maguk számára hatásos cégpropagandát kifejteni. A szekszárdi Pirnitzer József, Leicht Farkas és Schwarz Mór már a múlt század hetvenes éveiben látványos reklámtevékenységet folytatott. Tolna megye első hírlapjában, a Tolna megyei Közlönyben a karácsony, újév és farsang jellegzetes ajándékozási áruinak hirdetései találhatók. Az öles betűk mellett érdekes grafikákkal hívták fel az olvasók figyelmét egy-egy cég áruajánlatára. 324