Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267
Az áru- és cégpropaganda szerencsés egyeztetését tapasztalhatjuk majdnem minden hirdetésben. A kínált áru tulajdonságait és a felhasználás széles skáláját mutatták be, m miközben nem mulasztották el feltüntetni az üzlet alapítási évét. Ez utóbbinak azért tulajdonítottak különös jelentőséget, mert jelezte a cég tőkeerejét, megbízhatóságát, hiszen abban az időben a válságok egy sor céget tönkretettek. A válságos időket szerencsésen átvészelő kereskedők a századforduló körül nekiláttak boltjaik korszerűsítéséhez. A szekszárdi Pirnitzer áruház 1890ben, a kaszinó-bazár pedig 1907-ben kezdte meg az árusítást. A szekszárdi kaszinó 1905. évi júniusi újsághirdetése nyomán néhány napon belül tizenhat boltos ajánlkozott a készülő üzletsor bérbevételrée. Az ún. kaszinó-bazár megépítéséhez a Szekszárdi Takarékpénztár nyújtott 75 ezer koronás kölcsönt. 1906. év végén már készen állt a mintegy 150 m hosszú üzletsor, az első évi boltbérletek közel 15 ezer koronára rúgtak, amiből egyrészt arra következtethetünk, hogy a kaszinónak sikerült néhány éven belül a felvett kölcsönt viszszafizetni, másrészt élénk forgalmú, jól jövedelmező boltok üzemeltek a kaszinóoazársoron. 199 A város kereskedelmi centrumát tudatosan készítették elő, igazolja az a körülmény is, hogy a város jóelőre gondoskodott a környék közvilágításáról. 3 " 0 Az I. világháború kitörésével lezárult egy több mint félévszázados viszonylag békés korszak. Megyénk paraszti lakossága kilépett az önellátás köréből és szükségletei kielégítésénél egyre fokozottabb mértékben vette igénybe a kereskedelem árukészleteit. A mezőgazdasági és háziipari tevékenység korábbi egységének kettéhasadása, az: a munkamegosztás, amely végül is a tőkés termelési viszonyok kibontakozását eredményezte, az ipari készítmények közül mindenekelőtt a textiláruk piacát bővítette. Miután az 1857. évi gazdasági válság zsenge textiliparunkat valósággal elsöpörte, nagykereskedőink és boltosaink évtizedeken át csaknem kizárólag az osztrák és cseh textiláruk közvetítőjeként szerepeltek. A vásárlóerő rohamos növekedése a Tolna megyei kereskedelemre olyan feladatokat rótt. hogy annak szinte a nemlétezésből kellett arra a fokra fejlődni, amelyen a kor követelményeinek már megfelelhetett. Minden fejlődési szint elérése újabb problémák megoldását sürgette. A korábban mindenféle áruval kereskedő vállalkozók a XIX. század második felében egy-egy árucsoport forgalmazására törekednek, egyrészük a terménykereskedelem mellett marad, és igyekszik azt a nagykereskedelem színvonalára emelni, ami viszont a Pestről ide özönlő alkuszok miatt nem tud kiteljesedni. A kereskedők nagyobbik csoportja a bolti kereskedelem mellett állapodik meg. A primitív házaló-, szatócs- és gyűjtőkereskedelem nagyrészt a múlté, és a bolti kereskedelem megtöri a vásárok hegemóniáját is. A szabadverseny kibontakozása egyrészt lehetővé tette a különböző típusú kereskedelmi szervezetek, a magán- és társascégek, továbbá a szövetkezetek működését, másrészt szükségessé tette a korszerűbb bolthálózat kiépítését, főként mezővárosainkban. A választékbővülés folytán egyre több városi üzlet felhagyott a vegyes profillal és egy-egy árucsoport kínálatára fordította figyelmét. Megjelentek a mai szaküzletek ősei, az első kísérletezések, amelyek nem voltak probléma325
