Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267
Az ozorai önsegélyző és fogyasztási szövetkezet majdnem mindenféle árucsoporttal foglalkozott. 88 nagyiparostól, nagykereskedőtől és termelőtől vásárolt. Az 1909. évi 101 129 korona értékű beszerzési forgalmából 96 326 korona értékű áru belföldi forrásból származott, így alig 5000 koronát képviselt az osztrák eredetű termékvolumen. A hazai áruforrások szerteágazó voltára jellemző, hogy Budapesten és Szekszárdon kívül Székesfehérvárról, Győrből, Kaposvárról, Veszprémből, Dunaföldvárról, Pécsről, Ceglédről, Szegedről, de még Debrecenből, Kassáról és Sepsiszentgyörgyről is hoztak árut az ozoraiak. 18 " Az a tény, hogy a századeiejei népes számú fogyasztási szövetkezetek 10 év alatt egyhetedükre csappantak, még nem jelenti azt, hogy működésük időszerűtlen volt. Szerintem szükség volt rájuk, ugyanis a magánkereskedők arra használták fel a gazdasági életben bekövetkező ingadozásokat, hogy drágaságot idézzenek elő. Ezért a falusi lakosságnak keresnie kellett azokat az eszközöket, amelyek segítségével a spekuláns kereskedőktől függetlenítheti magát. Az 1909. évi január hó 24-én alakult faddi fogyasztási és értékesítő szövetkezet úgy próbált tagjain segíteni, hogy 30—•50%-kal olcsóbban árusított, mint a magáncégek. Az áru minősége is megbízható volt, így működése első icaevében 14 745 koronát forgalmazott, s a bolt átlagkészlete tízezer korona körül mozgott. 181 A Tolna megye területén működő fogyasztási szövetkezetek jellemzésére egy átlagos forgalmú év tapasztalatait használom fel. 1910-ben a négy fogyasztási szövetkezet 774 tagot számlált, 1455 részjegy volt birtokukban, amely 22 380 koronát tett ki. 182 Áruforgalmuk közel fele élelmiszerekből és élvezeti cikkekből került ki. A ruházati és lábbeli cikkek alig egynegyedét, a vegyes jellegű — ma vegyesiparcikknek nevezett — közfogyasztási cikkek mindössze 13,4%-át teszik ki a forgalomnak. Az úgynevezett gazdasági cikkek közül csupán a növény védőszereknek és néhány mezőgazdasági jellegű eszköznek, mint pl. a borászati termékeknek van számottevő forgalmuk, de így együttvéve sincs olyan jelentőségük, mint a fűszeráruknak, amelyekből 1910ben 70 000 koronát forgalmaztak. A Tolna megyei fogyasztási szövetkezetek 1910 évi áruforgalma. Forgalom Árucsoport Koronában megoszlása % élelmiszerek, élvezeti cikkek vegyes fogyasztási cikkek ruházati cikkek gazdasági cikkek összesen: A szövetkezeti tagság számára kézzelfogható előnnyel jár az, hogy a szövetkezet boltjában vásárol, hiszen egyrészt hitelben is kap árut, másrészt jelentős vonzerő a vásárlások után járó visszatérítés és nem utolsó sorban az év végi nyereségből képzett osztalék. Ezek az előnyök azonban még nem jelentik azt, hogy a tagság a hússzükségletét is szövetkezeti hússzékből elégítse ki, hiszen szinte kivétel nélkül 86 827 44.4 26176 13.4 47 850 24.5 34 837 17.7 195 690 100.0 319
