Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

sertést, baromfit tartanak, de még a marhahúsért és borjúhúsért sem kell feltétlenül a szövetkezetet felkeresni. A ruházati cikkek közül a késztermékek jelentős része olcsón megkapható a népszerű vásárokban, ahol főként iparosok, mint pl. a vásári szabók, kalaposok, kendősök árusítottak. A pamut, len, selyem és gyapjú méteráruk forgalma azonban jórészt kereskedők kezén bonyolódott le, így a fogyasztási szövetkezetek nyílt árusítási boltjai is figyelemre méltó forgalmat értek el. A szövetek színe, mintázata és minősége jól alkalmazkodott a parasztság ruházati igényeihez. Ehhez fogható választékot egyetlen más árucsoport sem tudott felmutatni. A lábbeliforgalom csekély a szövetkezeti boltokban. A falusi lakosság cipőigényeit ezidőben még jól kielégíti a kisipar, csupán néhány ember igényli a gyári árut a kézműipari termékek helyett. Jellemző, hogy a szövetkezeti boltok péksütemény-forgalma is meghaladta a cipőeladás árbevételét. Ugyanúgy a zsák és ponyvaszükséglet továbbá a takarmány-, vetőmag- és műtrágyaigény is csak kismértékben került kielégítésre a szövetkezeti boltokban. A parasztgazdaságban elő nem állítható, nem helyettesíthető és a kisiparosoktól be nem szerezhető cikkeket viszont a boltban kellett megvásárolni. Ezért képvisel nagy részarányt a fűszerek, a bor és sör, a világítóanyag és növényvédőszerek forgalma. Megemlítendő a tagok gazdaságában termelt cikkek áruforgalma. Volumene elenyésző, de kísérleti jellege figyelemreméltó. A szomszédos Bács és Baranya megyék 28 fogyasztási szövetkezeténél ez az üzemág ismeretlen, a Somogy megyeiek viszont 27 ezer, a Fejér megyeiek pedig 15 ezer korona árbevételhez jutottak ezen a címen, míg nálunk csupán 1246 korona értékben forgalmaztak „saját-termelésű" árut. Hitelre csak szövetkezeti tagok vásárolhattak, de készpénzre bárkit kiszolgáltak. Figyelemre méltó a vevők tartozásának összege és időtartama. Az egy hónapnál régebbi tartozások gyakran az összes kintlevőség 80%-át is meghaladták. A hitelre eladott áruk értéke 1910-ben a forgalom 10%-a körül mozgott. A tolnai szövetkezetek forgalmuk 9,2%-át a somogyiak 10,7%-át, a baranyaiak 11,6%-át, a Fejér megyeiek pedig 12,8%-át bonyolították hitelre. Végeredményben a fogyasztói tartozások halmozott értéke meghaladta a szövetkezetek egyhavi árbevételét. Ez alól kivétel Bács megye, jóllehet szövetkezeteiben a tagság 64%-a vette igénybe a hitelrevásárlás lehetőségét, de a tartozások év végi összege a forgalomnak csupán 6,3%-át tette ki. öt megye szövetkezeteinek fontosabb mutatói 1910-ben. Szövet- Tagok Forgalom Egyszöv.-re Egy tagra Megyék kezetek koronában jutó évi forg. K. száma Tolna 4 774 195 690 48 922 253 Baranya 8 1246 268 344 33 543 215 Somogy 15 2670 1178 804 78 587 441 Bács 20 3442 783 532 39 177 228 Fejér 24 4232 890 624 37 109 210 Az összehasonlításul szolgáló megyék adataiból következtetni tudunk a szövetkezetek átlagos taglétszámára, forgalmuk nagyságára, továbbá megfigyel320