Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

A gazdasági élet 1880 utáni fejlődése együttjárt az értékesítésre kerülő áruk számának, összetételének állandó váltakozásával, a fogyasztói kereslet fejlődésével, amely maga után vonta a kereskedelmi kiszolgálás fejlődését is. Ez tette szükségessé a nagyobb települések bolthálózatának szakosítását. A megnövekedett feladatokat már csak olyan üzletek tudták ellátni, amelyek árubeszerzési és értékesítő tevékenységüket bizonyos árufajtákra specializálták. A falusi vegyesáruboltok egyrésze vas- és fűszerkereskedéssé, vagy pedig rőfös- és fűszerbolttá alakul.

154 Nálunk ezek a bolttípusok meghonosodtak és a két világháború közti időszakban is gazdaságosan működtek, mivel jól igazodtak a szezonális forgalomingadozáshoz, továbbá szerencsésen egyesítették magukban a vegyesáruboltot és a szaküzletet. Pakson kívül másutt is megjelennek a bőrszaküzletek, a korábbi malomi lisztforgalom némileg veszít jelentőségéből, mert a több száz szatócs mellett lisztkereskedések is működnek.

153 Az idegen textiláru beözönlésével és a házi szövő tevékenység háttérbeszorulásával párhuzamosan elszaporodtak a textilméteráru és divatáru boltok. A házilag készített munkaigényes pamutszövetet, csipkét, hímzést, lakástextilt feváltotta az olcsó, de tetszetős „gyári rongy." A férfi divatra alapozó bonyhádi Hollánder Ferenc és más kereskedők szaküzletén kívül maga a sajtóreklám is a szakosított áruválasztékra hívta fel a figyelmet.

156 Pirnitzerék 1875. év nyarán nyitott divatáru szaküzlete új irányt szab megyénk kereskedőinek. A fogyasztói kereslet oldaláról ösztönzött szakosítási folyamat magával hozta a korábbi vegyesárukészletek engedményes kiárusítását és új üzletek nyitását, amelyekben csupán néhány árucsoport lelhető fel, de azok a kor lehető legmélyebben tagolt választékát tartalmazzák. A sablonos készletek kora lejárt; nem elegendő egyszerűen 2—3 féle posztót, nadrág- és kabátszö vetet férfiinget és 5—6 cipőfazont tartani, mert a vevőknek nagy válogatási lehetőséget kell biztosítani. Ezidőben már olyan sok textilbolt nyílik, hogy a női vásárlók elé nem lehet csupán flanelt, barhentet, festett vásznat és bársonyt tenni; szükség van az alapanyagok eddiginél szélesebb választékára, s nem utolsó sorban az idényjelleg és a kedvelt divatszínek figyelembevételére. Ha a kereskedő jól feltölti áruraktárát és vevőkörét az árubőséghez szoktatja, akkor még több hónapig tartó gyenge üzletmenet esetén sem szűkítheti választékát, mert a vevő sohasem akceptálja a kereskedő készletezési gondját. Régi tapasztalat ez, mennél kisebb a vásárlóerő, mennél több megfontolást igényel a pénz elköltése, annál válogatósabb a fogyasztó. Elhatározásában a fogyasztói áron kívül egyéb momentum is befolyásolhatja. Közismert fontossággal bír a szolgáltatás és a bizalom. A hetvenes évek cégpropagandája is arról tanúskodik, hogy a fogyasztói magatartásnak ezeket az ismérveit nem hagyták figyelmen kívül. Kereskedőink felismerték a szolgáltatások jelentőségét is. A század derekán még jóformán az árengedményen kívül semmi mást nem tudtak adni vevőiknek. A későbbiekben azonban ingyenesen adtak árumintákat; a vidéki megrendeléseket jó minsőégű áruval és határidőre teljesítették, különben a legismertebb kereskedők is elveszítették volna vevőkörüket. Dunaföldváron 1874ben 25 boltos vetélkedik egymással és mellettük még 52 szatócs is megél. Szekszárd központjában közel ötven kereskedőnek és iparosnak van nyíltárusítási üzlete 1881-ben.

157 Kereskedelmi verseny ez a javából, ilymódon egyetlen kereskedőnk sem monopolizálhatta a piacot. Kivételes elbírálás alá esnek a tüzifakereske312