Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

A házalókereskedelem üzletköre egyre bővült. Nemcsak ipari és kézműipari termékiekkel, hanem a fűszeresek áruival is kereskedtek. A házalók egyik válfaját képezték aj gucséberek (gotscheer, gotsei, gotséber). Többségük valójában nem is rendelkezett bázalókönywel. Főleg Ausztria egyes tartományaiból és Olaszországból kerültek ide ezek a 30 éven aluli, munkanélküli gucséberek. Majdnem mindenféle áruval kereskedtek. Klein Ignác tolnai fűszeres megfigyelése szerint ezek a fiatalkorú vándorok esténkint ellepik a kocsmákat, a közönséget szórakoztatják, napköziben pedig az utcasarkon állnak áruval telt kosaraikkal és sok helyen a hetipiacot és országos vásárt is felkeresik, ahol cukorkaféléket, mézet, sáfrányt és különböző fűszereket ponyván, vagy sátorban árulnak „... miáltal a nagy adót, ház- és boltbért fizető kereskedőnek igen káros versenyt nyújtanak"'. A megyénkbe rendszeresen visszatérő házaló sereg arra kényszerítette boltosainkat, hogy piacnapokon és vásárokon kitelepüljenek árukészletüknek azzal a részével, amelyből a házalók is jelentkeztek."

5 A felvásárló- és telepeskereskedelem fokozatosan különvált a bolti tevékenységtől. A korábbi gabona- és gyapjúkereskedők egy része csak a gabona illetve csak a gyapjú felvásárlására fordítja figyelmét. Továbbra is sok malmos végez kicsinybeni liszteladást, miközben az önálló lisztkereskedők száma sem csökken, sőt helyenként szaporodásuk is megfigyelhető. Egyre több épületfakereskedővel találkozunk. Megjelennek a gabonakereskedők vetélytársai: az alkuszok, továbbá a bornagykereskedők ügynökei. Az osztrák városi polgárság a múlt század hetvenes éveiben még biztos fogyasztója volt búzánknak, lisztünknek és állati termékeinknek. Egyik legfontosabb kiviteli cikkünk a búza: kedvező világpiaci helyzetét a 70^es, 80-as években még nem csorbítja az amerikai búzatermés. Argentína és Kanada még nem jelent meg a világpiacon. Magyaíország búzatermése a,

1 belső fogyasztást felülmúlja, és a felesleget a külföld jóidéig nehézség nélkül felvette. Az árak is kimozdultak az 1818. előtti holtpontról. Pengőre átszámítva az abszolutizmus idején elért búza kiviteli árakat, az 1848. előtti 13—18 pengőről a hatvanas években 22—28 pengőre emelkedtek. Ez a kedvező ár az amerikai búza megjelenéséig tartott, majd ismét 20 pengő alá esett, s ez az összeg a termelési költségeket is alig fedezte. A búzaárak csökkenése „elöli kereskedők vételkedvét".

m A gabonakereskedőkre kivetett adó is a felvásárlóüzlet elsorvadását eredményezte. Svájc már egyáltalán nem vette fel a magyar búzaféleségeket, Ausztria déli tartományaiban pedig „igen korlátolt mértékben, s alig kielégítő árakon" tudják a déldurántúli búzákat értékesíteni.

147 A magyar búzaárak csak később, az 1906. évi autonóm vámtarifa bevezetésével, a 7,50 aranykoronavám révén növekedtek ismét, ,s így elérték a 26—27 pengős átlagárat. A 60-as, 70-es években oly fejlett gabonakereskedelem tehát a század utolsó éveiben visszaesett. A pincehelyi Mandl Zsigmond és fia 1883^ban, a dombóvári Hirsch és Salamon 1885-ben jegyeztetik gabona üzletüket, de ők márt ritka kivételnek .• zárni tanak."

8 A vasútnélküli területeken nincs hír arról, hogy valaki gabonakereskedést nyitna. Az abszolutizmus időszakának első éveiben gabonakereskedőink gyapjúfelvásárlással is foglalkoztak, a kiegyezés után különválik e két termékcsoport kereskedelme, de a 80-as években gabonakereskedőink"'ismét kénytelenek uj üzletkört felvenni a gabonafelvásárlás mellé. Ezidőben kerül előtérbe az épület- és tűzifa nagy- és kiskereskedelmi tevékenység. Kereskedőink egyré310