Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

rosdk ellen, akik még mindig a régi mértéket használják, és jóllehet új mértéket is beszereznek, de azt csak akkor veszik elő. amikor jön az ellenőrzés.'

53 Emellett korunk egyik legfontosabb kereskedelemjoffi okmánya az 1875. évi XXXVII. törvénycikk. A kereskedelmi jogszabályokat elsőízben az 1723: LIII. t. c. foglalja össze, majd 1875-ig szamosi törvény tartalmaz a kereskedelemre vonatkozó előírásokat. Az első korszerűnek mondható kereskedelmi törvények az 1840-ik évhez fűződnek. Az 1840. évi országgyűlésen hozták meg a váltótörvénykönyvet (1840: XV. t. c.), a kereskedőkről (1840: XVI. t. a), a közkereseti társaságról (1840: XVIII. t. a), a kereskedelmi testületekről (1840: XIX. t. c.) és a csődeljárásról (1840: XXII. t. c.) szóló törtvényeket. A felsorolt jogszabályok csekély módosításokkal 1875. évig voltak hatályban: gyakorlati alkalmazásuk e tanulmány első fejezetében található. A. kereskedelmi törvény számos kérdésben a kereskedelmi szokásokra és az általános magánjog egyes tételeire épül fel. amellett azonban nagyon sok konkrét új előírást tartalmaz. Rögzíti a könyvvitel szabályait és azokat kiterjeszti minden kereskedőre. Megállapítható, hogy kereskedőink nem fogadták ovációval a bekötött, sorszámozott számviteli könyveik vezetésére vonatkozó előírásokat; még azzal az engedménnyel sem, hogy bármely élő nyelvet használhatták az ügyletek bejegyzésénél. Egyébként a törvény idevonatkozó szakasza többhelyen is ellenkezést váltott ki. Főként az ellenőrzést végző hatóságok keltek ki az idegen? nyelvhasználat ellen. Somogy vármegye közönsége törvényjavaslatot.' terjesztett fel a képviselőházhoz és kéri Tolna vármegye vezetőit, hogy a törvényjavaslat megvitatása idején támogassa őket. Javaslatuk szerint a kereskedők üzleti könyvei csak akkor rendelkezzenek bizonyító erővel, ha azokat magyar nyelven vezetik.'

23 A mérlegkészítés már több évtizedes téma, az 1875. évi kereskedelmi törvény pedig arra kötelezi kereskedőinket, hogy évvégi leltárfelvételt is végezzenek.

124 Maga az üzleti levelezés is aíhatóságcfc ellenőrzése alá kerül, ezért a törvény 29. paragrafusa intézkedik a levélmásolatok megőrzéséről is.

12

' A törvény nagy fontosságot tulajdonít az üzleti könyvek' vezetésének, s azok elmulasztását megtorolja. A korábbi gyakorlatnak megfelelően csak akkor tekinti a könyveket teljesértékű bizonyítéknak, ha a kereskedő más hiteles adatokkal és esküvel is megerősítL Miután kereskedelmi ügyletről nemcsak két vagy több kereskedő viszonylatában beszélhetünk, hanem rajtuk kívülállókkal is kapcsolatiba kerülhetnek, ezért az üzleti könyvbe jegyzett adatok érvényességi ideje között is különbséget tesz a kereskedelmi törvény. Kereskedők között a peressé vált bejegyzés keltétől számított? 10 év, a rajtuk kívül állók ellenében pedig két év után veszít érvényéből.

126 Al múlt század második felében egyre gyakoribb az ún. alkuszok elleni fellépés. Leginkább a helyibeii adófizető gabonakereskedők és nyomásúikra a pécsi kamara is sérelmezi az alkuszok működését.

127 Alkusznak tekintik az olyan egyéneket, akik iparszerűen foglalkoznak üzletkötéseik közvetítésével, s ezért díjazzák őklet. Arra vállalkoznak, hogy az eladásra szánt terményékre ve*vőt és a vevőknek eladókat szerezzenek. Amint az üzletkötés megtörtént, az alkusz szerepe is megszűnik. Nem téveszthető össze az ügynökkel, mivel az alkuszok ténykedése csak az üzlet megkötéséig tart, ezzel szemben Goldberger textilgyáras, vagy a borexportőrök ügynökei az áru fizikai helyváltoztatásának, 20 Tanulmányok Tolna megye történetéből 305