Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

mely közelegő mezőváros műhelyébe jártak dolgozni. Néhány községben működött az anyacéh filiája, mely néhány mestert és legényt foglalkoztatott. A legtöbb céhvei Szekszárd rendelkezett, de az ipartörvényt tartalmazó 1872: VIII. t. c. megjelenése évében még Dunaföldváron is 11, Tolnán 10 és Pakson 9 céh létezésiéről tudunk. Mindnégy városban (megtalálhatók a jelentősebb! árutermelő céhek, úgymint a fazekasok, takácsok, szabók, szűcsök, cipészek és csizmadiák. Ugyanakkor néhány céhtípus csak szórványosan lelhető fel. Varga céhet már csak Bonyhádon, Tevelen és Gyönkön, kalapost Dunaföldváron és Kölesden, tarisznyást pedig Dunaföldváron; és Gőrbőn találunk. Gombkötéssel és kapcakészítéssel már csak a dunaföldvári és tolnai vegyeseóhekben foglalkoznak, de szűrszabót is csupán három Duna menti mezővárosban, kosárfonód Pakson és Madocsán, fésűst Paksion, Tolnán, Bátaszéken és Bonyhádon találunk. Vásári szabó mindössze a madocsai céhben (tevékenykedik. A céhrendszert eltörlő törvénycikk megjelenése időszakában megyénk 150 céhe inkább nevében céh,

1 gyakorlatilag vásáros, iparos, vagy az év nagy részében mezőgazdasági munkás. Valójában csak azok folytattak kiterjedt ipari tevékenységet, kiket azelőtt kontárnak hívtak. Az iparttörvény végre legalizálta a céhen] kívüli iparosokat és lehetővé tette -minden iparosnak, hogy mind saját, i'imind mások készítményeit az ország egész területén hetipiacokon és os szagos kirakodó vásárokon, személyesen és bizományoson keresztül eladhassa, áruira pedig megrendeléseket gyűjthet, megrendelt szolgáltatást mindenütt teljesíthet. Megyénkben az ipartörvény értelmezése körül zavar támadt. Törvényhatóságunk fel akarta oszlatni a kereskedelmi testületéket is. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium, felfigyelt és 12.924. sz. levelében tájékoztatta Tolna megye alispánját.

120 Miközben a kereskedelmi testületeket elhatárolta az ipariaktól, felhívta az alispán figyelmét arra is, hogy az iparosokat és kereskedőket magukba foglaló helyi közös testületek alapszabályaiból törölni kell mindazokat a pontokat, amelyek a oéhrendszerre emlékeztetnek. A korszerű kereskedelmi jogszabályok megjelenése. Az 1873. évi gazdasági válságot követő időszakban megjelentek a ke reskedelem jogviszonyát szabályozó törvények. Jelentős a métermérték bevezetésére vonatkozó 1874. évi VIII. t c, az új kereskedelmi törvényt tartalmazó 1875. évi XXXVII. t. c. és a kereskedelmi csődeljárásokat újból szabályozó 1881. évi XVII. t. c.

m A hossz-, a terület-, űr- és súlymértékekí hosszú évszázadokon keresztül sokféleségüknél fogva számtalan visszaélésre adtak lehetőséget. Az 1874-ben megjelent jogszabály értelmében az öl, láb, hüvelyk, rőf és mérföld sok változata helyébe a méter lépett. A köböl, icce, pint, akó és mérő dzsungelében néha a kereskedők sem voltak eléggé tájékozottak, így a liter bevezetése is nagyon időszerű volt. i A kilogramm megjelenése pedig megszüntette a font, márka, lat és más súlymértékek létjogosultságát. A ma élő ember számára oly természetesnek tűnő mélrtékek elterjeszt tése a maga idejében korántsem mondható zökkenőmentesnek. A Tolnamegyei Közlöny 1875. évi számai többízben is tartalmaztak olyan ismertetéseket, amelyek példák hosszú sorával igyekezték megtanítani olvasóikkal az új mértékek használatát. Ez az igyekezet azonbait csak többévi szívós munkával párosulva hozhatott eredményt. Sok panasz hangzik el az olyan boltosok és vásá304