Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

árucsoportok választékával van dolgunk, mint pl. a szegájrulk, melyek nyersanyaga közös, vagy a rőfösáruk, amelyeknél beszélhetünk gyapjú, pamut és selyemárukról, melyek különbözőségük ellenére is azonos rendeltetésűek. A lakosság általában meghatározott körzetben vásárolt, a bolthálózat is ennek megfelelően épült fel, ezért a területi választékon is azt értem, hogy az elemzett időszak teljes áru választékát bizonyos körzet többé-kevésbé meghatározott határain belül lehetett megtalálni. így pl. Dúzs, Mucsi, Murga, Kalaznó, Diósberény és Szakály által határolt területen a szatócsok áruválasztékét a központi fekvésű Hőgyész szakbolthálózata volt hivatott kiegészíteni és teljessé tenni. Ezeket a szakboltokat nem szabad a mai értelemben vett, és egy-egy árucsoport forgalmára korlátozott — ám azonbelül széles választékú — szaküzletekkel azonosítani. A múlt század második felében lezajlott csődeljárások peres anyagai tájékoztatnak a választék és készlet alakulásáról. A legsivárabb bolti választék is fetételezett bizonyos készletvolument. A választék bővülésével általában nőtt a készletszükséglet, és fordítva: a választék csökkenése többnyire a készleteik fogyásával járt együtt. A kor hiányos adatszolgáltatása folytán a választék alakulásának a készleteken végig gyűrűző hatását pontosan leírni nem lehet, anynyi bizonyosra vehető, hogy a konjunktúra kezdetén a forgalom emelkedésével bővült a választék terjedelme is, jóllehet kezdetben e folyamat lassúbb mértékű, de később egyre gyorsult. Egy bizonyos határon túl a forgalom növekedése újabb választékbővülést nem igényelt, de ezt az elméleti határt a múlt században még nem tudták megszabni. A csődperek tanúsága szerint a gazdaság élénkülését sok kereskedőnk túlértékelte és még akkor is bővítette árukészletét, amikor az élénkülés alábbszállt. A kereslet lanyhulását átmeneti jelenségként fogták fel és a nagykereskedők áruajánlatainak nem tudtak ellenállni. A szokásosnál tetemesebb árengedmények is felcsigázták kereskedőink érdeklődését és talán meg is feledkeztek arról, hogy az árrés növelése csupán lehetőség az áruforgalom és a nyereség elérésére, de a forgalmi idényeik eltolódása, vagy az időjárás okozta gyenge gabonatermés illúziórikussá teszik a nagykereskedők által nyújtott előnyöket, sőt a túlkészletezés révén további feszültséget teremtenek a kiskereskedő gazdálkodásában. A nem kellően megfontolt árubeszerzések és a hiányos piacismeret ai válságos években tönkretette kiskereskedőink jelentős részét. Az áruválaszték bővülése, illetve szűkülése az említett készletezési és forgalmi kapcsolaton túl összefüggésbe hozható az áruszállítások gyakoriságával is. Az áruutánpótlási/ idő rövidítése választékbővüléssel, meghosszabbítása viszont választékszűküléssel járhat. A vasúti szállítás 1873. előtt ismeretlen megyénkben, a közúti szállítás pedig hosszadalmas, ez eleve a tőke megtéirülését lelassítja. A gőzhajóval végzett fuvarozás viszont csak akkor igazán gazdaságos, ha nagy mennyiségű árura vonatkozik. A szállítás során elért költségmegtakarítás azonban sohasem, állt arányban a készletezéssel járó ráfordításokkal. A nagy tömegű áru fuvaroztatása csak a terjedelmes cikkeket forgalmazó termény-, bor- és épületfakereskedők körében nevezhető számottevőnek. A választék és a készlet számszerű kapcsolatát Lőwi Simon bonyhádi textilnagykereskedő raktárkészlete alapján kívánom bemutatni, 1361. júniusában saját kérelmére elrendelik vagyona ellen a:csődöt.

59 A leltárba vett kész288