Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267
A közigazgatási kerületekre számított mutatók 1 értékelésénél figyelembe kellett vennem, hogy az egyik kerület nem általában fejlettebb a másiknál, ugyanis a területükön fekvő mezővárosok jelzik elsősorban a boltok és kereskedelmi telepek térhódítását. A szekszárdi és a tamási kerület falvainak boltellátottsága nem igen különbözik egymástól, de a szekszárdi kerület négy mezővárosában letelepült kereskedők száma és árukészlete; meghaladja a tamási kerület 24 településének együttes kereskedelmi ellátottságát. Míg Tamási, Szakcs és Ireg 6—8, Ozora 7 és Dombóvár 8 kereskedővel,' a járás pedig összesen 63 kereskedővel rendelkezik 1850-ben, addig a szekszárdi kerület 110 kereskedője közül 13 Bátaszéken, 21 Faddon, 25 Szekszárdon és 35 Tolnán, a négy városban tehát öszszesen 94 kereskedő található. Más kerületekben is megfigyelhető a kereskedelem centralizáltsága, Mértókét a következő adatok jelzik. A mezővárosi kereskedelem részaránya a kerület kereskedelméből 1850-ben. Járás Városban Falun Összesen Városi kereskedelem. települt kereskedők száma részaránya, % bonyhádi 175 39 214 82 földvári 133 41 174 76 szekszárdi 94 16 110 85 hőgyészi 42 56 98 43 tamási 33 30 63 52 együtt 477 182 659 72 A kereskedelmi szakma perspektívája is a bonyhádi, szekszárdi és földvári kerületekben kedvezőbb. Ezt a feltevést igazolják a szakember-utánpótlásra és a kereskedősegédek számára vonatkozó kimutatások. Tamási közelében nem találunk kereskedő tanoncot, ós mindössze négy segédről 'Van tudomásunk. A simontornyai és hőgyészi körzetben 98 kereskedőre három tanuló és hat segéd jut. A szekszárdi és földvári kerületben kedvezőbb a helyzet, ugyanis átlagosan tíz kereskedőre jut egy-egy segéd és összesen 52 tanonc képzésével foglalkoznak 1850-ben. A segédtartásnak és a tanoncképzésnek természetesen ott van jelentősége, ahol a kereskedő árukészlete és üzleti elfoglaltsága annyira kiterjed, hogy egymaga már nem tudja az üzletet vinni. A következőkben e kérdés taglalására visszatérek. Az árukínálat, készlet és választék kapcsolata. Az árukínálatot olyan árutömegként foghatjuk fel, amely adott helyen és időben a fogyasztói kereslet kielégítését és új keresleti felkeltését szol. gálja. Amikor egy kereskedő árukészletének választékáról beszélünk, rendszerint olyan árukra gondolunk, amelyek azonos rendeltetésűek, de különböző kivitelben jelennek meg. A választék fogalmát többféle értelmezésben használják. Szokás beszélni egy-egy cikk választékár.l és egy-egy bolt áruválasztékáról. A múlt század második felében polgárjogot nyert az ún. területi vákiszték fogalma is. Általában mindhárom értelmezés szempontjából, választékod olyan áruk csoportját értek, amelyek alapanyaga közös, vagy más anyagból készülnek, de a felhasználás területén közösek. Tágabb értelemben olyan 287