Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

adással foglalkozó borkereskedelem pedig az ötvenes években még jórészt megyénkívüli kereskedők kezén van. 6. Az „egyéb" rovatban feltüntetett kereskedők nem felvásárlók, hanem bolthelyiséggel nem rendelkező vas és szatócs vándorkereskedők, továbbá ide soroltam a simontornyai kerület egy vaj kereskedőjét és két sókereskedőjét. A nagykereskedelem elsőként a földvári kerületben honosodott meg, majd átterjedt más vidékek mezővárosaiba is.

55 1851-ben 10 termény, 1—1 liszt, pálinka, használtruha és 2 épületfa nagykereskedést tarthatunk számon. Boltos kereskedelem. A törökök kiűzése: után közel 30 év telt el, míg az első adófizető kereskedők letelepedtek. Elsőként Dunaföldváron 1815-ben két kereskedő és 1819ben Szekszárdon Rácz István kezdte meg a rendszeres kereskedést. Csekély jövedelmük jelzi, hogy árukészletük még nagyon szegényes lehetett. 1720 után fokozatosan valamennyi jelentős településünkben gyökeret eresztettek a rác, zsidó és az ún. görög kereskedők. A XVIII. század dereikán a Duna menti mezővárosokban már a lakosság igényeit meghaladó számú kereskedő lakik, és llá^ogiatjaí a megye falvait, sőt a Baranya megyei piacokra is eljutnak.

56 A múlt század első éveiben száznál több állandó telephelyű kereskedőt tartottak nyilván. Bonyhád, Hőgyész és Gyönk környékén a kereskedelmi társulások kezdetleges nyomaira bukkanunk.

57 A XIX. század első felében a boltos kereskedők nem elégedhettek meg azzal, hogy boltjukban várják a vevő érkezését, hanem felkeresték házalóként más településeik

1 lakosait és eladásaikat egybekötötték mezőgazdasági termékek felvásárlásával. Legtöbbjük rendszeresen eljárt a városokba. A múlt század második felében az iparilag ós kereskedelmileg fejlettebb Duna menti mezővarosakban, továbbá a Bonyhádon,, Hőgyészen és Tevelen élő kereskedők egyre nagyobb hányada a bolti kereskedelemre összpontosítja figyelmét és tőkéjét. A bonyhádi és dunaföldvári kerületek boltellátottsága a vásárok számának csökkenésében figyelhető meg, a ímegye belső területein és a tamási kerületiben a kisszámú kereskedő ellenében viszont még gyakoriak a vásárok. Az ötvenes években a megye keleti és nyugati területei között jelentős eltéréseket tapasztalunk a boltok és vásárok vonatkozásában. A fejlettebb kereskedelmi forma, t. i. a bolti és telepes kereskedelem térhódítása, majd a vásárok csökkenésa között szoros kapcsolat figyelhető meg; ezt illusztrálja a következő statisztikai tábla. A tízezer lakosra jutó vásárok és kereskedők száma 1850-len.™ Járás Vásárok—kereskedők A tízezer lakosra jutó száma vásárok kereskedők bonyhádi szekszárdi földvári hogy eszi tamási 7 214 1,8 53 13 110 3,2 27 8 174 2.1 45 16 98 4,7 28 23 63 5,3 15 összesen (átlagosan) 67 659 3,4 33 286