Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Hadnagy Albert- Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól • 219

amilyen az öné. Amikor ismét szerencsés lehetek önhöz visszatérni, ami remélhetőleg nemsokára lesz, legyen elkészülve arra, hogy nem egyhamar hagyom el önöket... Cellini szenvedései a „Perseus" alkotása idején azokra a művészi civakodásokra és vitákra emlékeztetnek, amelyeket 1856-ban az esztergomi misém idéztek elő. Mennyi nemes határozottsággal avatkozott ön kedves barátom ebbe a küzdelembe, hogy végül is teljes sikert arasson. Engedje meg, hogy ismételten megköszönjem ezt a 9 évvel ezelőtt tanúsított állhatatosságát mert ennek tulajdoníthatom jelenlegi pesti tekintélyemet, amelynek az esztergomi előzmények nélkül nem volna meg a kellő alapja. Adja át köszönetemet az én akkori kis prófétáimnak Heléne-nek és Annának is, akik olyan határozottan állították, hogy "Liszt miséjét elő kell adni*

1 és kérje meg öket

y hogy előszeretetüket terjesszék ki a »Koronázási« és a "Szekszárdi* miséimre is."

2i Az Esztergomi Misét külföldön először Prágában mutatták be 1856. szeptember 28-án Liszt jelenlétében. Bécsben 1858. március 22-én került előadásra a szerző vezényletével. A magánszólamokat a pesti előadások szereplői énekelték. A mise második bécsi előadásán, március 23-án már Augusz is jelen volt. A következő nap, — 24-én — siet értesíteni feleségét a nagy sikerről. Az előadáson, bizonyára olyanok is jelen voltak, akik már a bemutatót is élvezték. Minden részt nagyon megtapsoltak, Lisztet többször is kihívták. Bécsben határozottan nagy párt alakult ki mellette. Liszt jelezte Augusznak. hogy szeretne 14 napra Budára jönni egy pihenőre Karátsonyihoz.

25 Az Esztergomi Mise Augusz által is bizonyított nagy bécsi sikere két jelentős következménnyel járt. Az egyik, hogy a bécsi Staatsdruckerei kiadásában államköltségen jelent meg a mű partitúrája. Valószínű, hogy Augusznak ekörül a kiadás körül is voltak érdemei. A művész bécsi rokonát, a kiváló jogtudóst, Eduárdot kéri meg, ha a partitura megjelenik, ennek legelső két példányát egyidőben juttassa el Magyarországra: egyiket a hercegprímásnak, a másikat Augusznak. Alig várja, hogy utóbbinak ezzel is kifejezhesse háláját.

26 A másik következmény Ferenc József legfelsőbb elismerése, amellyel 1859. április 10-én Lisztnek a Vaskorona rendet adományozta. A kitüntetésről szóló diplomát Liszt 1867. május 4-én Eduárd Lisztre és leszármazottjaira ruházta át. Liszt Bécsből egyenesen Pestre jön. Április 10-én a Nemzeti Múzeum dísztermében, 11-én pedig a Belvárosi Templomban újra felhangzott Liszt miséje. A kisebb módosításokkal ellátott művet ő tanította be és ő is vezényelte. A második előadás után Liszt a ferencrendiek templomába ment csendes misére. Ekkor vették fel ünnepélyesen a rend confraterei közé. Liszt második látogatása Szekszárdon 1865. szeptember 2—9. E látogatás Liszt „Szt. Erzsébet legenda" c. oratóriumának pesti ősbemutatójához kapcsolódik. A Mester már az 1858. évi leveleiben emlegeti készülő nagyszabású oratóriumát, amelyben magyarországi Szt. Erzsébetnek, a Weimarhoz közeli Wartburg egykori legendás úrnőjének akar zenei emléket állítani. Ehhez a témához történeti adatokra, egyházi énekekre, himnuszokra, anti228