Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Hadnagy Albert- Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól • 219
fonákra volna szüksége. liszt Danielik János egri apátnak írt ebben az ügyben, akinek akkoriban megjelent Szt. Erzsébet életéről szóló könyvét maga is megszerezte. 27 Liszt levelét Augusz közvetítette Danieliknek, mint ahogy ő volt az, aki a zenei szakemberrel, Mosonyival, a leghathatósabban elősegítette Liszt óhajának teljesítését. így a jó barát már a nagy mű megírásának előkészületeiben is segítőként szerepel, hogy azután a bemutató előadásán, 1865. augusztus 15-én tanúja lehessen annak a nagy sikernek, mely a magyar fővárost ebből az alkalomból a nemzetközi zeneélet központjává emelte. Hogy milyen óriási volt az érdeklődés Liszt hangversenye iránt, mi sem bizonyítja jobban, mint Danieliknek Auguszhoz intézett levele augusztus 14-én, a Szt. Erzsébet bemutatásának előestéjón: „Kedves Barátom, Első leveledet pénteken dél felé vettem, épen, midőn Liszt, ki az nap nálam ebédelt, — ebédre megérkezett. Ekkor már valamennyi jegy mind a három előadásra le volt foglalva, s Liszt és Reményi sem tudtak nekem segíteni, hogy jegyhez juthassak, ha csak valaki önkénytesen a magáét átengedni nem- akarná. így történt, hogy még aznap este elhatározták, hogy hétfőn reggel generál-próbát tartanak, s erre a közönséget épen olly áru jegy mellett, mint a többi rendes, bebocsátandják. Megrendeltem tehát öt körszéket, azt gondolván, hogy vasárnap, azaz tegnap megérkezel. , Tegnap félnégyre meghozta az inasom, ki írásomat hozzád átvitte óhajtásod szerint, utóbbi két rendbeli leveledet, mellyben írod, hogy csak hétfőn érkezel meg. Felette fájlalnám, hogy felfáradván, az előadáson meg nem jelenhetnétek belépti jegy hiánya miatt. Reményi említette, hogy a prímás számára egy páholy van fenntartva, figyelmeztettem tehát mind őt, mind Lisztet, hogy az esetre, ha a prímás, a mi valószínű, nem lesz jelen, ezen páholyt engednék át nekünk. Mit végeztek? szóra nekem tudtul nem adták. Ugy hiszem, hogy a papok ezt alkalmasint maguknak foglalták le, mert a prímás bizonyosan megfizette. Te csak bejuthatsz valamikép, ha mindjárt az orchester közé, csak, — de mi leend a Báróné s a két baronesszel? Igen fájlalom, hogy lehetetlen volt számotokra a helyeket megszereznem. Rajtam bizony nem múlt. Elvárlak örömmel, — délután tán még személyesen szólhatsz Lisztnek, s ha van még mód, bizonyosan segíteni fog, mert rendkívül örül feljövetelednek. Különben nehéz őt benn kapni." 2 ' 1 Ezek után lássuk, hogy az előkészület izgalmai, a bemutató, az óriási sikerű Liszt-hangversenyek lezajlása után az ezt követő szekszárdi látogatásról mit mond a legilletékesebb, s legfőbb forrásunk, a helyszíni elbeszélő Augusz Anna naplója. Az Augusz-család iratai között nemrég megtaláltam a legidősebb gyermeknek, Annának e francia nyelven írt naplóját, amelyben a 18 éves fiattal lány annyi i kedvességgel és hűséggel számol be Liszt náluk töltött nyolc napjáról, hogy leírása, mint történéti forrásmunka is nagy érdeklődésre tarthat igényt. Az Anna gyöngybetűivel teleírt 21 oldal, azí elmúlt száz óv alatt megsárgult kis füzet. Eredeti francia, betű szerint közölt szövegében és ezzel párhuzamos magyar fordításban először kerül nyilvánosságra a Liszt-irodalom kiegészítéseként 229