Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Hadnagy Albert- Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól • 219

fonákra volna szüksége. liszt Danielik János egri apátnak írt ebben az ügy­ben, akinek akkoriban megjelent Szt. Erzsébet életéről szóló könyvét maga is megszerezte. 27 Liszt levelét Augusz közvetítette Danieliknek, mint ahogy ő volt az, aki a zenei szakemberrel, Mosonyival, a leghathatósabban elősegítette Liszt óhajának teljesítését. így a jó barát már a nagy mű megírásának előkészületei­ben is segítőként szerepel, hogy azután a bemutató előadásán, 1865. augusztus 15-én tanúja lehessen annak a nagy sikernek, mely a magyar fővárost ebből az alkalomból a nemzetközi zeneélet központjává emelte. Hogy milyen óriási volt az érdeklődés Liszt hangversenye iránt, mi sem bizonyítja jobban, mint Danieliknek Auguszhoz intézett levele augusztus 14-én, a Szt. Erzsébet bemutatásának előestéjón: „Kedves Barátom, Első leveledet pén­teken dél felé vettem, épen, midőn Liszt, ki az nap nálam ebédelt, — ebéd­re megérkezett. Ekkor már valamennyi jegy mind a három előadásra le volt foglalva, s Liszt és Reményi sem tudtak nekem segíteni, hogy jegyhez juthas­sak, ha csak valaki önkénytesen a magáét átengedni nem- akarná. így történt, hogy még aznap este elhatározták, hogy hétfőn reggel ge­nerál-próbát tartanak, s erre a közönséget épen olly áru jegy mellett, mint a többi rendes, bebocsátandják. Megrendeltem tehát öt körszéket, azt gondolván, hogy vasárnap, azaz tegnap megérkezel. , Tegnap félnégyre meghozta az inasom, ki írásomat hozzád átvitte óhaj­tásod szerint, utóbbi két rendbeli leveledet, mellyben írod, hogy csak hétfőn érkezel meg. Felette fájlalnám, hogy felfáradván, az előadáson meg nem jelenhet­nétek belépti jegy hiánya miatt. Reményi említette, hogy a prímás számára egy páholy van fenntartva, figyelmeztettem tehát mind őt, mind Lisztet, hogy az esetre, ha a prímás, a mi valószínű, nem lesz jelen, ezen páholyt engednék át nekünk. Mit végeztek? szóra nekem tudtul nem adták. Ugy hiszem, hogy a papok ezt alkalmasint maguknak foglalták le, mert a prímás bizonyosan meg­fizette. Te csak bejuthatsz valamikép, ha mindjárt az orchester közé, csak, — de mi leend a Báróné s a két baronesszel? Igen fájlalom, hogy lehetetlen volt számotokra a helyeket megszereznem. Rajtam bizony nem múlt. Elvárlak örömmel, — délután tán még személyesen szólhatsz Liszt­nek, s ha van még mód, bizonyosan segíteni fog, mert rendkívül örül feljövete­lednek. Különben nehéz őt benn kapni." 2 ' 1 Ezek után lássuk, hogy az előkészület izgalmai, a bemutató, az óriási sikerű Liszt-hangversenyek lezajlása után az ezt követő szekszárdi látogatásról mit mond a legilletékesebb, s legfőbb forrásunk, a helyszíni elbeszélő Augusz Anna naplója. Az Augusz-család iratai között nemrég megtaláltam a legidő­sebb gyermeknek, Annának e francia nyelven írt naplóját, amelyben a 18 éves fiattal lány annyi i kedvességgel és hűséggel számol be Liszt náluk töltött nyolc napjáról, hogy leírása, mint történéti forrásmunka is nagy érdeklődésre tart­hat igényt. Az Anna gyöngybetűivel teleírt 21 oldal, azí elmúlt száz óv alatt megsárgult kis füzet. Eredeti francia, betű szerint közölt szövegében és ezzel párhuzamos magyar fordításban először kerül nyilvánosságra a Liszt-irodalom kiegészítéseként 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom