Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

Ozora elfoglalásáról Martonfalvai is beszámol emlékiratában rendkívül pontatlanul, anélkül, hogy az időpontot megadná. Ozora ostromát a Tolna me­gyei urak Ferdinándhoz állásával hozza összefüggésbe, és azt állítja, hogy Dombay főispán Török Bálintnak „vállá" Ozorát. Oroszy Máté (Martonfalvai helytelenül Orosz Jánosnak mondja) és felesége szerinte nem volt hajlandó a várat átengedni. Az ostrom közben híre jött, hogy Kápolnay Ferenc, Tardasy István és Nagy Zsigmond a vár felmentésére sietnek. Martonfalvai katonái azonban szekerekből készített akadállyal zárták el a felmentő csapat útját, és visszaverték azokat. 67 Eddig a leírás, amelyben valószínűleg több eseménysor elemei keverednek. Láthattuk, hogy Ozora elfoglalása 1537 februárjában tör­tént. Dombay ekkor élt még ugyan, Török Bálint azonban semmiképpen sem kényszeríthette őt Ferdinándhoz való pártolásra akkor, amikor maga is János udvarában kereste boldogulását. Kápolnay Ferenc, sem az első, sem a második ozorai ostrom idején nem volt János híve, mert Szigetvár 1530-as ostroma után Ferdinándhoz állt át. 68 Elképzelhető, hogy 1537-ben hátbatámadta Török ostrom­ló csapatait, hiszen már féléve szembenálltak egymással. így azonban nehezen tudjuk megmagyarázni Nagy Zsigmond és Tardasy István fellépését, hiszen az előbbi ekkorára Bakicstól, korábbi urától Török Bálinthoz szegődött. 69 Néhány nappal Ozora elfoglalása után, 1537. február 5-én Török innen keltezi levelét Bakics Pálnak. A néhai fegyvertársak között már 1536-ban meg­romlott a helyzet, amikor Bakics emberei Lak váránál sikertelen merényletet követtek el Török ellen. Bakics tagadta, hogy tudomása lett volna a merény­letről. Leveléből kiderül, hogy Török átállása ekkor még inkább csak találgatá­sok tárgya volt. 70 Török átállása előtt megragadta az alkalmat, hogy leszámoljon régi ellenfelével, Kápolnay Ferenccel. Kápolnay a harmincas évek közepén rengeteg kárt okozott Tolna megye János párti urainak. Brodarics István 1535-ben arra kéri Szalaházi Tamás püspököt, hogy küldjenek ki valakit a garázdálkodó le­csendesítésére. Kápolnay elragadta mások, többek között a pécsi püspökség és káptalan, Werbőczy javait, Anyavár tartozékait, és azokat visszabocsátani nem hajlandó. 71 Török Bálintnak és familiárisainak is sok kárt okozott, jószá­gaikat elfoglalta, a jobbágyokat pedig tiszttartóik ellen bujtogatta. Töröknek tudomására jutott, hogy Kápolnay hadai Köblinél gyülekeznek. 20C lovassal Martonfalvait küldte ki ellene, aki megverte Kápolnay egyik hadnagyát. Ura ugyanekkor Kápolnaynak a Kapós mocsarai között emelt erősségére, Gerenásra rontott, megostromolta, felgyújtotta és széthányatta. A győzelem azonban je­lentős véráldozatba került; csak Martonfalvainak négy szolgája esett el, és az előcsatározásokban jobb kezén maga is súlyosan megsérült. 72 Simontornyát és uradalmát Buzlay Mózes unokaöccsének Farkasnak adományozta végrendeletében. Lányai pert indítottak a végrendelet ellen, a per azonban hamarosan feleslegessé vált. 73 János király ugyanis 1533-ban mindvégig hűséges hívének Pöstyéni Gergely országbírónak adta el az uradal­mat. A Pöstyéni és Buzlay Farkas között 1538-ban lefolyt pereskedés anyagá­ból kiderül, hogy az eladás nem volt egészen törvényes. Buzlay azzal fordult a királyi személyes jelenlét bíróságához, hogy bármilyen legyen is az ítélet. megnyugszik benne. A királyi jogügyigazgató, Ibrányi István hevesi főesperes erősen formális jogi magyarázattal bizonygatta a Pöstyényinek tett adomány jogosságát. Szerinte ugyanis Buzlay végrendeletében kikötötte, hogy unoka­2* 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom