Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban • 87

csak véletlenszerűen maradtak fenn, a megyei szervezet felépítéséről, személyi összetételéről és működéséről alig tudunk valamit is mondani. Mint több más megyében, Tolna esetében is jelei vannak a kettős, kuruc-labanc megye létezésének, legalábbis az alispán személyének kettőssége mindvégig fennállt. Broderich ugyanis a szabadságharc egész ideje alatt formailag alispán maradt. A katonai helyzet alakulásától függött azután, hogy ki állott a megyei apparátus élén. A kurucok részéről két személy váltogatta az alispáni tisztséget: Vlassics János és Bezerédy János. Mindketten ahhoz a birtokos nemesi réteghez tartoztak, amely nagy számban adott katonai, gazdasági és megyei vezetőket a szabadságharc számára. Bezerédy János 1704 januárjában, mint Veszprém megyei alispán, elsőként csatlakozott a kurucokhoz, később ezereskapitányi rangot kapott. Vlassics János később, 1708-ban subcommissárius. A sort, úgy látszik, Vlassics János nyitotta meg. Mikor lett Tolna— Baranya megyék alispánja, nem tudjuk. 1708 elején Eszterházy Antal dunántúli generális már arra utasítja Bezerédy Jánost, hogy Vlassics Jánostól vegye át „Nemes Tolna és Baranya vármegyéknek prothocolumit (jegyzőkönyvét) és más mindenféle signaturáit (jelvényeit) és írásit a pecséttel együtt", installáltassa (iktassa be) magát a viceispánságba; Horváth Ferenc simontornyai commendáns pedig azt a parancsot kapja, „hogy a régi viceispányok házát a várban assignálja" (adja át) Bezerédynek.

207 Majd a két vármegyét egyszerűen értesítette döntéséről, s meghagyta nekik, hogy Palkovics Ferenc kerületi hadbiztos jelenlétében iktassák tisztségébe Bezerédyt.

208 A kinevezésnek ez a módja is mutatja, hogy a hatalom tényleges gyakorlója a hadsereg volt, s a megyei szervezet mennyire alárendelt szerepet játszott. Tolna megyében is a simontornyai kuruc várkapitány, Horváth Ferenc volt a tényleges úr, aki úgy látszik, még túlzásba is vitte a megye ellenőrzését, mert pl. 1708. február 14-én Eszterházy Antal külön is figyelmeztette, hogy ne avassa magát az alispánt illető dolgokba.

209 Vlassics János azonban nehezen tudta elviselni elmozdítását. 1708. március 28-án mint subcommissáriust Eszterházy Antal külön figyelmezteti, hogy „a simontornyai commendánssal való collusiónak (cimboráskodásnak) úgyszintén a mostani viceispány ellen való agyarkozásnak, valamint becsületii szereti, békét hagyjon". Majd Palkovics Ferenc útján külön is figyelmezteti Horváthot és Vlassicsot, hogy Bezerédy „ellen ne machinálódjanak s az helyes dispositiókat (rendelkezéseket) ne impediálják (akadályozzák) széltében, mert ott szedik föl magokat, a hol nem is gondolnák.""

10 Űgy látszik azonban, a személyi ellentétek mégis megingatták Bezerédy helyzetét. Mindössze csak egy évet töltött az alispáni hivatalban. 1709 márciusában Tolna és Baranya megye követei Eszterházy Antalnál jártak s előadták neki a megyéket ért sérelmeket. Talán ennek volt eredménye a generális döntése: „Bezerédi János vice-ispánsági hivataljában negligens (hanyag) lévén s a vármegye tiszteivel indiscrete (méltatlanul) bánván, — melyért búcsúznak is mindnyájan, — ő kegyelmit amoveálnom determináltam" (elhatároztam elmozdítását). Utódja régi riválisa, Vlassics János lett.

211 Ö azonban már egy évet sem töltött el másodízben az alispáni székben. 1709. június 14-én ugyan még ebben a tisztségben említik, de augusztus 28-án elesett Simontornya, s ez pontot tett a kuruc megyei apparátus működésének végére is. Most a császári hadsereg ülteti a maga emberét a megye élére. D Tanulmányok Tolna megye történetéből 190