Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban • 87

csak véletlenszerűen maradtak fenn, a megyei szervezet felépítéséről, személyi összetételéről és működéséről alig tudunk valamit is mondani. Mint több más megyében, Tolna esetében is jelei vannak a kettős, kuruc-labanc megye létezésének, legalábbis az alispán személyének kettőssége mindvégig fennállt. Broderich ugyanis a szabadságharc egész ideje alatt for­mailag alispán maradt. A katonai helyzet alakulásától függött azután, hogy ki állott a megyei apparátus élén. A kurucok részéről két személy váltogatta az alispáni tisztséget: Vlas­sics János és Bezerédy János. Mindketten ahhoz a birtokos nemesi réteghez tartoztak, amely nagy számban adott katonai, gazdasági és megyei vezetőket a szabadságharc számára. Bezerédy János 1704 januárjában, mint Veszprém megyei alispán, elsőként csatlakozott a kurucokhoz, később ezereskapitányi rangot kapott. Vlassics János később, 1708-ban subcommissárius. A sort, úgy látszik, Vlassics János nyitotta meg. Mikor lett Tolna— Baranya megyék alispánja, nem tudjuk. 1708 elején Eszterházy Antal dunán­túli generális már arra utasítja Bezerédy Jánost, hogy Vlassics Jánostól vegye át „Nemes Tolna és Baranya vármegyéknek prothocolumit (jegyzőkönyvét) és más mindenféle signaturáit (jelvényeit) és írásit a pecséttel együtt", installál­tassa (iktassa be) magát a viceispánságba; Horváth Ferenc simontornyai com­mendáns pedig azt a parancsot kapja, „hogy a régi viceispányok házát a vár­ban assignálja" (adja át) Bezerédynek. 207 Majd a két vármegyét egyszerűen ér­tesítette döntéséről, s meghagyta nekik, hogy Palkovics Ferenc kerületi had­biztos jelenlétében iktassák tisztségébe Bezerédyt. 208 A kinevezésnek ez a módja is mutatja, hogy a hatalom tényleges gya­korlója a hadsereg volt, s a megyei szervezet mennyire alárendelt szerepet játszott. Tolna megyében is a simontornyai kuruc várkapitány, Horváth Fe­renc volt a tényleges úr, aki úgy látszik, még túlzásba is vitte a megye ellen­őrzését, mert pl. 1708. február 14-én Eszterházy Antal külön is figyelmeztette, hogy ne avassa magát az alispánt illető dolgokba. 209 Vlassics János azonban nehezen tudta elviselni elmozdítását. 1708. március 28-án mint subcommissáriust Eszterházy Antal külön figyelmezteti, hogy „a simontornyai commendánssal való collusiónak (cimboráskodásnak) úgyszintén a mostani viceispány ellen való agyarkozásnak, valamint becsületii szereti, békét hagyjon". Majd Palkovics Ferenc útján külön is figyelmezteti Horváthot és Vlassicsot, hogy Bezerédy „ellen ne machinálódjanak s az helyes dispositiókat (rendelkezéseket) ne impediálják (akadályozzák) széltében, mert ott szedik föl magokat, a hol nem is gondolnák."" 10 Űgy látszik azonban, a személyi ellentétek mégis megingatták Beze­rédy helyzetét. Mindössze csak egy évet töltött az alispáni hivatalban. 1709 márciusában Tolna és Baranya megye követei Eszterházy Antalnál jártak s előadták neki a megyéket ért sérelmeket. Talán ennek volt eredménye a gene­rális döntése: „Bezerédi János vice-ispánsági hivataljában negligens (hanyag) lévén s a vármegye tiszteivel indiscrete (méltatlanul) bánván, — melyért bú­csúznak is mindnyájan, — ő kegyelmit amoveálnom determináltam" (elhatároz­tam elmozdítását). Utódja régi riválisa, Vlassics János lett. 211 Ö azonban már egy évet sem töltött el másodízben az alispáni székben. 1709. június 14-én ugyan még ebben a tisztségben említik, de augusztus 28-án elesett Simontor­nya, s ez pontot tett a kuruc megyei apparátus működésének végére is. Most a császári hadsereg ülteti a maga emberét a megye élére. D Tanulmányok Tolna megye történetéből 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom