Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban • 87

fejedelem Dániel mellett döntött, s őt állította az új akció élére. Nyilván nem voltak azonban illúziói Eszterházy Dániel katonai képességeiről, s ezért melléje adta, de egyben alája is rendelte Bottyán Jánost. Az 1705 júniusi események azonban a kettős vezetés teljes csődjét bizonyították, elsősorban azért, mert Eszterházy Dániel alkalmatlan volt erre a feladatra. A hadműveletek bevezetését Rákóczinak egy 1705. március 26-án Török András jász főkapitányhoz intézett rendelete jelenti. Ebben utasítja Török Andrást, hogy La Maire brigadéros hadmérnökkel menjen a solti sánchoz, ott egyezzen meg Bottyán Jánossal, és a melléje adott másik francia hadmérnökkel, Saint Just-tel, és Solton alul jelöljenek ki hídnak való helyet. „Mellyet ezen Brigadéros-Incsenérrel megtekintvén, Bottyán János Generális Uram ott praevie (elöljáróban) általköltözzék a Dunán: túl felől, ő Kegyelmének adattatott instructiója (utasítása) szerint, az mint ezen Incsenér fundálja és intézi, az Dunántúl való földnépével igen serényen és sietve, mentülhamarébb említett Generális Uram fog erigálni (emelni) sáncot." Az innenső parton pedig Török Andrásnak és a melléje adott hadmérnöknek ugyanolyan gyorsan kell sáncot építenie. A gyors munka érdekében felhatalmazást kaptak, hogy egész Pest megyéből, a Jászságból és Kunságból a parasztságot igénybe vehetik, s az építéshez katonasággal is hajthatják. A hidat a solti sáncon alul készítsék, hogy oda Soltról a felhalmozott fát, deszkákat könnyen le lehessen úsztatni. A solti sáncban lévő hajdúságot Török András vigye ki a két új sánc védelmére.

139 Ezzel vették kezdetüket azok a munkálatok, amelyeknek eredményeként felépült Bottyánvára, Tolna megyének a kuruckorra mindmáig utaló emléke. Az erődítmény építésének, helyének körülményeit és katonai jelentőségét Markó Árpád tisztázta.

1

'

0 Bottyán az új híd és átkelő helyéül Dunakömlőd és Imsód (Imsós) pontját választotta. Az Alföld felőli hídfőt az imsódi erdőben, közvetlenül a vízparton építették, ezzel a ponttal szemközt a túlsó parton Dunakömlőd határában a víz fölé emelkedő 50—60 m magas domb uralta a vidéket. A dunántúli parton két sáncot építettek: az egyik közvetlenül a vízparton állt, a másik a dombon. E három erődítmény együttesen alkotta a kurucok Bottyánvára néven ismert kömlődi sáncát. E Dunakanyar ma már nincs meg, a XIX. század folyamán átvágással megszüntették, úgyhogy az erődítményrendszernek romjai ma már nem a víz partján állanak. Markó szerint Bottyán a helyet katonai szempontból kitűnően választotta ki: az átkelő Földvár őrségnek hatáskörén kívül, biztosította az összeköttetést Tolna megye felé.

141 Az építkezési munkák rögtön megindultak, de a földvári német őrség is megsejtett valamit, mert március végén erősen ágyúzta a solti sáncban lévő kuruc őrséget, „ahonnan vesszük észre ollyatén szándékát, hogy az hajdúságot onnan elszélyesztvén, az sajkás ráczokat általküldhesse és az hídnak való fákat megégettesse s azután, ha módját látja, az sánczot is megpróbálja." Ezért a fejedelem arra utasította Barkóczy Ferenc tábornokot, hogy a sáncba küldjön 3 tarackot, lőszerrel.

142 A munkálatok gyors ütemben haladtak, s április 4-én Rákóczi már úgy látta, hogy mivel „az hídhoz való eszközök készen lévén, egyedül csak annak általkötésétől függ az dolog", Bottyán elegendő gyalogsággal keljen át a Duna tolnai oldalára, s „az hídnak készéttetett helynek ellenében sánczot ásatván, magát az ellenség ellen oltalmazhassa; holott penig ebben impediáltatnék: ugyanazon gyalogsággal vagy alól, vagy eljül lopja által magát a Du108