Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban • 87

ket, előttünk való tiszteknek engedetlenségeket, zászlók alól való kóborlásokat, tolvajságokban való elmerőlésöket.. ."

9i Eszterházy a megyéket is szerette volna rendbeszedni. Július 28-án beküldi a fejedelemnek azokat a pátenseket, amelyeket Bécsből küldözgettek Tolna megyének; augusztus 31-re pedig Keszthelyre összehívta a dunántúli megyék követeit, a gyűlésből azonban a katonai helyzet alakulása miatt nem lett semmi.

99 Mivel egyre valószínűbbnek látszott, hogy a császáriak előnyomulása észak felől, a rácok mozgolódása pedig délről könnyen harapófogóba szorítja Simontornyát, Eszterházy egész nyáron erősítette a várat. Már június 27-én közli a fejedelemmel: „Az Sánczok csinálássára... talánd csak holnapi naponis el kezdetek, noha nem tudom, mint fogh succedálni (végbemenni) gyarló Incseniersegghel (mérnöki tudománnyal) birván, de leginkább azon solicituskodom (szorgalmatoskodom), hogy ha innen el fogok mennem, kire bizzam, jól lehet csak egy reveler formát akarok csináltatnom, de ahozis nem tudom ki fogh érteni, in absentia mea (távollétemben), én pedignlen negyed nap múlva szándékozom innend az hadakkal elnyomakodnom". Az erődítési munkák augusztusban is folytak, 6-án Eszterházy megírja Károlyinak, hogy a szentgotthárdi ütközetben esett rabokat részben ittfogja „az robotozásnak kedvéért, minthogy actu erőséttetem Simontornyát."

96 A leküldött lőszer egy részét is a várban tartotta.

97 Bár nyilvánvalóan nem kőfalak, hanem csak egyszerűbb, fagerendák közé szórt földtöltésből álló sáncok készítése folyt, a munkák végzése a környékbeli megyék parasztságára nem kis terhet rótt, hiszen a szükséges fogatokat és munkaerőt neki kellett kiállítania. Ezekről a terhekről és az élelemszolgáltatásokról még külön, részletesebben szólunk majd. Közben Eszterházy azt is megkísérelte, hogy akcióba kezdjen előbb Pécs, majd Székesfehérvár, illetve az ottani császári őrség ellen. Urly százados augusztus elején azt jelenti Fehérvárról, hogy a környéken mintegy 1000 kuruc tevékenykedik, 18 ágyúval.

98 Majd Forgách Simonnal együtt úgy tervezték, hogy Eszterházy „már e táján rendben vévén az hadakat, forduljon Kanisa tájikára való hadak közzi, tentáljon (próbálja meg) az horvátokat..." A nagyobb, távolabbi, célokra irányuló hadműveletek azonban felvetették a Tolna megyei végházakban lakó katonaság használhatóságának súlyos fogyatékosságait. Egyrészt a környék teljesen elpusztult, másrészt a végbeli katonaság nem szívesen hagyta el saját lakóhelyét. Augusztus 6-án Eszterházy világosan megírta mindezeket Károlyi Sándornak Simontornyáról: „ha szintén az szükség annyira hozná is", hogy ezekkel a hadakkal meg kellene indulnia, „itten ezekből az vármegyékből, úgymint Tolna, Baranya és Fehérvár vármegyékből gyarlóképpen telnék ki, mert mind az három vármegyében sem hiszem, hogy tíz falu találtassék, az kikben mostanában laknának, hanem némely végházok vannak, Ozora, Pinczehely, Hídvég, Tamási, Fok, Szekszárd, Mohács és Simontornya; ezekből lovas és gyalog circiter (körülbelül) öt százig való kitelik, de eznek is ez az argumentumja (érvelése), hogy feleségét, gyermekét halálig el nem hagyja. Torkában lévén pediglen az rácz ellenség, úgy a7 német is Szigetvár, Eszék tájékáról, nemkülönben az Dráva mellékéről, maga által láthatja Kegyelmed, mint lehessen ezen földet üresen hagyni, mely által az földvári állapotoknak is történhetnék nagy galibája. Annak okáért 100