Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)
ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9
A szekszárdi konvent által kibocsátott litterae inquisitoriae-k számára (és egyben pusztulásuk mértékére) vonatkozóan érdekes adatokkal szolgál a konvent 1394. július 13-án kelt kiadványa. Ebben az oklevélben kivonatosan átírták azokat az okleveleket, amelyeket Bátmonostori Töttös László a, Bagfalván ülésező fogott bírák előtt Bálint pécsi püspök ellen bemutatott. Kiderül, hogy a szekszárdi konvent négy esztendő leforgása alatt nyolc olyan jelentést küldött különböző bíróságoknak, amelyek a pécsi püspök emberei által Bátmonostori négy falujában (Lak, Lajmér, Lewty és Majsa) elkövetett hatalmaskodásokat tárgyalják. 129 A hatalmaskodás gyakran irányult valamely földrész vagy birtok és az azon termelt javak megszerzésiére. Nyílt erőszaktétel mellett kevésbé szemibe^ tűnő hatalmaskodási módszerekről isi beszámolnak a szekszárdi konvent jelentései. 1363-ban Pata-i Purch István fia László, Péter fia Leustách és László fia Mihály új határjelek állításával jelentős mennyiségű földet, rétet és! erdőt csatoltak át Patához Zentheozmadamián-i Dámján fia Ferenc és Beké fiai: Kozma, Lancheus és Anchinus mesterek Gonás, Sumug falva és a két Hobay falvaiból. 130 1466-ban Guthi Országh Mihály nádor a székesfehérvári keresztesek ellenében a veszprémi káptalannak ítélt Faddon nyolc, jobbágyoktól lakott sessiót, mintegy egy ekényi földdel együtt. A szekszárdi konvent megállapítja, hogy a káptalant nem ennek a falurésznek, hanem másik, szintén nyolc sessiónak birtokában iktatták be. Ez utóbbihoz öt halászóhely és tizenegy erdő tartozott, körülbelül 1000 hold nagyságú, és a csalárd beiktatás következtében a keresztesek 1000 Ft kárt szenvedtek. 131 Mivel az útonjáró emberek voltak leginkább a megtámadtatás veszélyének kitéve, a jelentések rendkívül becses adatókat szolgáltatnak a környék kereskedelmére vonatkozóan. 1347-ben Töttös mester panaszát vizsgálta ki a szekszárdi konvent kiküldötte', akinek Bátmonostor nevű falujában minden hétfőn király által engedélyezett hetivásárt szoktak tartani. Henrik (néhai bodrogi ispán) fia Péter azonban mindazokat az utakat és helyeket ellenőriztette, amelyeken a budai, szegedi és szierémi kereskedők és más emberek a vásárra érkez,hettek, és kényszerítette a kereskedőket, hogy az ő Danch falujában kedden tartott vásárra vigyék áruikat. 132 1505 júliusában egy napon két hatalmaskodás vizsgálatában vett részt a szekszárdi konvent embere. Várdai Miklós egyik Gara-i jobbágya Báta mezővárosban bort vásárolt, és azt egy bátmonostori hajós hajóján a Sárvizén szállította. Annak ellenére, hogy az ott szedett vámot és révpénzt megfizette, Tamási bátai apát Zeremlyén-i jobbágyai más irányba, kényszerítették, és ezért újabb vámokat kellett fizetnie. 133 Pontosan ugyanott és ugyanez történt Molnos Györggyel és Tóth Bálinttal, Várdai Miklós Arany-i jobbágyaival, azzal a különbséggel, hogy ezek saját hajóikat használták a bor elszállításánál. 134 Sok összeütközésre adott alkalmat az erőszakos jabbágyköltöztetés; és a szabad költözés megakadályozása is. 1392-ben foglalkozik a szekszárdi konvent Bátmonostori László panaszával, akinek Mayosa falujából Balasefalva-i Simon fiai, Balázs és Péter tíz jobbágyot szöktettek el minden vagyontárgyukkal együtt 135 Garai Miklós nádornak jelentette a konvent 1409-ben, hogy a pécsi káptalan Edházasiánusy-i jobbágyai erőszakkal átköltöztették Gadányi Mihály egyik Keménfalva-i jobbágyát a másik Jánosy-ba. 136 Izméni Péter ellen viszont azért rendeltek el vizsgálatot, mert János nevű Egregh-i jobbágyának, mikor az Bathiánba (Bátmonostori László birtoka) akart költözni adósságainak megfizetése után, minden vagyonát lefoglalta. 137 21
