Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)
ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9
A középkorban mindennapos volt a szomszéd vagy ellenfél birtokának pusztítása, állatainak elhajtása, sőt a gyilkosság is elég gyakori. A szekszárdi konvent 1392-ben jelenti, hogy nem tudta megállapítani azoknak a tárgyaknak: pontos értékét, amelyeiket Lyzkou-i János boszniai püspök rokonaival együtt Báchya-i Benedek házából, aminak halála után ellopott. 138 Különösen sokszor szerepelnek a konventi jelentésekben a XIV. és XV. század fordulóján Vesszős és 1 Töttös Bathyá-i, Koimpolthfalwa-i, Malafalwa-i és Jánosy jobbágyai hatalmaskodóként. 1402-toen még csak sebesüléssel végződött az az összecsapás, amielyneik során nyilazással akadályozták meg a Gadám-4 határjárást, 139 A következő évben azonban ugyanazok felgyújtották Mihály fia Mihály és János fiai: Miklós és Lukács Jánosy-i házát, Mihály két testvérét megölték, a megölteket pedig tűzbe dobták. 140 1413 J ban újból hallunk róluk, isimét Jánosy-ban rabolnak, s részben az előbb említett Jánosy-ak a hatalmaskodás szenvedő alanyai. 141 Ezek az eseteik azonban csak előjátékai a JageHónkor hatalmas jogtalanságainak. 1498-ban pl. a hírhedt Bodó Gáspár Medee^i, Kaymáth-i, Ghentz-i, Hegy-i, Kápolna-i, Zend-i, Nána-i, Anya-i és Meszitegnyő-i Szerecsen György Záwoth-i, Chókafew-i, Thewel-i, Muchfalwa-i, Kisapar-4, Nagíhapar-i, Feisewczél-i, Balya-i, Zarwasd-i, Naghweyke-i, Marofcfalwa-i, Zaak-i, Byroltlh-i, Debregez-i, Kozmád-i jobbágyaikkal többször is a székesfehérvári keresztesek földjeire (Gyánth, Warasd és Fadd) ütöttek. 142 Még olyan hatalmas úr, mint Corvin János sem érezhette magát biztonságban. Vingárti Geréb Péter országbírónak jelenti a szekszárdi konvent 1495-ben, hogy Oszvald zágrábi püspök és testvére, Alfonz nagy sereget gyűjtöttek, és szabályszerű ostromban foglalták el a herceg Rochanok nevű szlavóniai erősségét és mezővárosát. Corvin János kárát kb. 25 000 Ft-ra becsülte. 143 d.) Tanúvallató levelek (litterae super attestatione) A vizsgálat másik formája a tanúvallatás (attestatio) volt. A tanúvallatásnál összehívták az érintett birtok szomszédjait illetve a környékbelieket, és fejenként megkérdezték tőlük, hogy mit tudnak a szóbanforgó ügyről. 144 A megjelenés kötelező volt. 145 A jelentós —j fejlettebb formájában arra is kitért, hogy a tanúk saját tapasztalatukból (ex scitu), vagy pedig 1 halloniásíból (ex auditu) számolnak be az esetről. 146 Kezdetben a konvent embere' szólította fel az üietékeseketi a megjelenésre, és annak eredményéről saját nevében oklevelet állított^ ki. így pl. 1331ben arról vallatja a szekszárdi konvent a tanúkat* hogy milyen károkat okoztak a nyulszigeti apácák Cheley-i népei a pécsi püspökségnek a Dunában elrekesztett halastó három év óta történő lehalászása, által; Mindössze három tanú vallomását jegyzik fel, kettőt még megneveznek, a többi' neve mellett csak annyi áll, hogy „egyképpen, hasonló módon" vallottak (uno ore, modo simili.) 1 " Hasonlóképpen járnak el 1419-ben, amikor a Chychó-i János lánya, Katalin, Kanizsai István, korábban királyi ajtónálló mester fia, László és Kanizsai Miklós fia János közt per tárgyát képező Bykách falu birtok jogáról vallatják a szomszédokat. 148 A XV. század negyvenes éveitől kezdve ezeknek a tanúvallomásoknak a színhelye a nemesi megye törvényszéke (sedes judiciaria) lesz. Itt a vallatást az illetékes megye név szerint felsorolt tisztikara végezte 1 , és az egész megyei nemesség megjelent ezeken (per formám proclamatae congregacionis generális). 1456-ban a királyi és konventi ember megjelent: a megyei törvényszékien, és beszámolójuk alapján a konvent jelenti László királynak, hogy Töttös 22
