Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában • 85

szekerekkel végső rendeltetési helyére, Bechtold altábornagy seregébe, az ókéri táborba?* Az ellátás, váltás, utánpótlás és levelezés biztosítása céljából rendezni kellett a két felkelő sereg és a megye vezetősége közötti postai összeköttetést. Pécsnek a Dráva-mentén elhelyezett csapatok helységeivel rendes postajárata lévén, az érintkezés Pécsen keresztül minden nehézség nélkül megoldható volt. Az ókéri táborral való postai érintkezés már bonyolultabbnak bizonyult, te­kintve, hogy Tolna megyének Bács megyével közvetlen postai összeköttetése nem volt. A kérdést úgy oldották meg, hogy minden hét csütörtökjén és vasár­napján indítottak rendszeresen postát az ókéri táborba. A járat biztonságossá tételére Perczel Miklós őrnagyot utasították. 39 Erre feltétlenül szükség is volt, mivel a szerb és horvát felkelők a dunántúli részeken élő kisebb-nagyobb szláv népcsoportokat nagy igyekezettel akarták céljaik elérésére, főleg hír­szerzés szempontjából, beszervezni, így igen fontosnak bizonyult a postajára­tok biztosítása. A hírek közvetítésében és szerzésében a szerbeknek leghűsé­gesebb és legmegbízhatóbb partnerei a pópák voltak. Bizonyság erre a báta­széki pópának 1848. július 6-án papi testvéréhez, a Sztanicson lakó, nagy tudós Csupics Mihályhoz küldött, de a megyei megbízottak által elfogott és Szek­szárdra az alispánhoz beszolgáltatott levele is, amelyben a következőket írta: „Kedves Bátyám! Légy egészséges! Miután alkalmam van, nem akartam elmulasztani, hogy Neked, Testvérem ne írjak valamit életemről. Tudva van előtted, hogy mi csak Rajával élünk igen barátságban és megelégedésben, de nekem ezt most mind felejtenem kell. A mi nemzetünknek itt vegyülnie kell a vérszopókkal* Igaz különben velük barátságban vagyunk, csak az a vad szokás áll közöttünk, hogy a sok beszéd közt összeveszünk, de ismét kibékülünk. Barátom, mi itt Bátaszéken nagy veszedelemben vagyunk és mindig remény élhetjük, hogy minálunk rövid idő alatt Bertalan-éjszakája leend. Egyébként Barátom tisztellek, csókollak mint testvéremet: Maszanovits Bazil' m A hírszerzés megakadályozása céljából ezért a Dráva-menti sereg pa­rancsnoka a következő előterjesztést tette a megye alispánjához: „A déli ré­szeken hazánkat fenyegető veszélyes m,ozgalmak élesztésére egyik fő tényezőül szolgál az, hogy elleneink egymással titkos érintkezésbe lépvén, lázító felhívá­sokkal a békésebb szellemű polgárokat is felizgatják, így azok elnyomása vi­szont az, ha az összeköttetések a veszélyesebb pontokon megakadályoztatnak. Ily szempontból történt a parancsnokságom alatt levő századokban azon ren­delkezés, hogy többek között Batinán az átkelők megvizsgáltassanak, aminek eredménye lön, hogy a 4. század ébersége által bizonyos Mándits Miklós, zom­bori lázító, elburkolt (elrejtett) illyr proklamációkkal elfogatott s a kir. biztos úr elébe kísértetett. Az e körülményből merített tapasztalás is sürget tisztelt Alispány úr, hogy hivatalosan felkérjem, tekintve, hogy Tolna megyében Bá­* a magyarokkal 1* 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom