Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

területén vegyes nyelvű lakosság lakik, beszervezzük a mozgalomba a magyar nyelvű lakosságot is, hogy minél nagyobb erőt mutathassunk, s a testvéri összetartást ápoljuk. A járás székhelyén időnként járási előadásokat, mulatságokat, népünnepélyeket', felvonulásokat is tartunk a Hűség-mozgalom hívei számára. Nagyon vigyázni kell arra, hogy a mozgalomba egyelőre csak azokat vegyük fel, akik az elmúlt években hűségükről nyíltan is tanúvallomást tettek, nehogy a mozgalom mindenkori konjukturásokkal teljék meg. Az ingadozókat és máshonnan kilépőket csak hosszabb próbaidő után vegyük fel. Pontos névjegyzéket kell vezetni híveinkről. A jelvény és igazolvány visszavonható. A megyeszékhelyeken és törvényhatósági városokban ugyancsak Hűség-^bizottságok létesülnek, amelyeik a helyi szervezettek felállítása mellett elintézik a járási alakulatok esetleges sérelmeit, panaszait, s a járási bizottságok felé tanácsadási joggal bírnak. A járási és megyei bizottságok igyekeznek a fővárosban tekintélyes „patrónusokat" szerezni maguknak, hogy szükség esetén támogatásukat kérjék. A patrónusoknak a patronált felé tanácsadási joguk van. A patrónusok idővel fővárosi Hűség-alakulatba tömörülnek. Tudomásunk szerint az ország egyes nem magyar nyelvű vidékein működnek már részben a bonyhádi Hűség-mozgalom célkitűzéseit szolgáló hazafias egyesületek. Ezeket is testvéri csatlakozásra szólítjuk fel. De legalább is kérjük tőlük, hogy alakítsanak másnyelvű szakosztályokat is, és hűség jelvényünket és igazolványunkat vezessék be tagjaik körébe, hogy külsőleg is egységbe fogjuk össze mindazokat, akik a magyar nemzeti és birodalmi gondolat hívei. Hogy bárhol megismerjük egymást az országos jelvényről és ne forgácsolódjanak szét ennek a szent és nemzetfenntartó gondolatnak a hívei, ahogyan eddig történt. Az eddig elmondottakból világosan kitűnik, hogy elevenen élő mozgalmat akarunk kialakítani. A Hűség-mozgalom gerince a járás, egy áttekinthető terület. Föléje feltétlen utasítási joggal nem állítunk senkit, hogy a helyi viszonyok ismeretében szabadon dolgozhassák és tájékozatlan vezetők el ne áraszthassák papíros-gondolatokkal és parancsokkal, ahogy ez minden magyar mozgalomnál történni szokott. Inkább csak elvi tájékoztatót adunk a gyakorlatot a helyi szükségletek szabják meg, még a szervezkedés módjában is. A bonyhádi Hűség-bizottság, amely a Hűség-mozgalmat elindította, szintén nem akar elnöki, vagy vezéri jogokat. Amíg azonban a mozgalom meghatározott országos formát nem nyer, minthogy mi vagyunk leginkább tisztában a Hűség-mozgalom elvi célkitűzéseivel s gyakorlati megvalósításával,, kérjük számunkra a következőket. 1. Jelvényeket és igazolványi lapokat a pénz előzetes beküldésével (jelvény és igazolvány 80 fillér) tőlünk igényeljenek. 2. A járási és megyei Hűség-bizottságok küldjenek rövid értékelést havonta és a mozgalom község és taglétszámáról, működésük módozatairól, (hogy egymástól tanulhassunk, s az életrevaló ötleteket, gondolatokat a többi alakulatokkal is közölhessük). A megyei, járási és községi bizottságok, s a patrónusok névsorát is kérjük. 3. Esetleges .gyakorlati tapasztalatainkat mi is közölni fogjuk a járásokkal és megyékkel. 4. Ha valamely községből előbb alakulna meg a Hűség-csoport, mint a járási Hűség-bizott239