Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

ság, az igazolványokat mi írjuk alá, s majd később ki lehet cserélni. A Hűség-mozgalom mai állása következő: A bonyhádi járásban kiosztottunk eddig 2500 Hűség-jelvényt (95 százaléka német), a többi Tolna megyei járásban folyik a szervezés. Baranya megyében nagy arányokban indult meg a mozgalom, 10 000 jelvényt igényeltek: nemrég. Bácskáiban most indult meg sikerrel, összeköttetésünk megvan már legtöbb nem magyar nyelvű területtel, s mindenhol örömmel fogadták a gondolatot. Most indul tehát a mozgalom teljes erővel. A mozgalom céljaira egyelőre legtöbb helyen úgy szerzik meg az anyagi eszközöket, hogy a jelvényt a hetes bizottságok beszerzési áron felül adják (1,20—1,50 pengőért). Előadások, ünnepélyek jövedelme, egyesek adományai járulnak ehhez. Vészben, viharban vajúdik a világ. Mindenre fel kell készülnünk, nehogy úgy járjunk, mint 1918-ban. Fogjunk hozzá most már a nemzet építéséhez, ne várjunk: mindent a kccmányzattól. Építsünk ki a hazához hű népelemekből egy erős, egységes és öntudatos nemzetet, amely minden eshetőséggel, minden viharral dacolni tud. Ehhez a munkához hívunk mindenkit, akiben elevenen él és lobog a magyar nemzeti és birodalmi gondolat. Bonyhád, 1943. március 15. Dr. Perczel Béla s. k. nyűg. alispán, jár. intéző, Gömbös Miklós s. k. gimn. tanár, dr. Léhmann István s. k. orvos, Bauer József s. k. apátplébános, Kunszt Henrik s. k. gimn. tanár, Thomka Gusztáv s. k. ev. hittanár, Dr. Krasznai István neve hiányzik! (F. I.) (SZÁL Perczel család iratai, Hűség-mozgalom fasciculus). 240