Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

képlet. Más nyelvű testvéreink nagyobb része velünk együtt harcolt mindig a közös magyar hazáért, s a Martinuzziakat, Zrínyiket, Damjanichokat, Schwidel Józsefeket adott a nemzetnek. Éppen ezért nekünk a befogadó magyarság szupremációja mellett a ma divatozó fejelmélet helyett a magyar nemzeti, s magyar birodalmi gondolatot kelj irányító eszmévé kifejlesztem az atomizáló faji gondolat helyébe. Nem mehetünk bele „népcsaláddá" való degradálásunkba, s nyelvterület szerint való szétdarabolásunkba. A magyar nemzeti és birodalmi gondolatot szolgálja a bonyhádi Hűség-mozgalom. Célja a történelmi és politikai nemzet minél számosabbá, a magyar birodalom minél egységesebbé, erősebbé tétele, nem magyar anyanyelvű polgártársaink nyelvi és népi sajátosságának teljes tiszteletben tartása mellett. Célja a centripetális erők kifejlesztése és a centrifugális erők kiküszöbölése. Ennek a szent célnak a szolgálatára hívunk mindenkit, aki Magyarországot tekinti az egyetlen és kizárólagos hazájának, nem ridegen és hidegen csak „államnak". Mindenkit, akinek nincs semmi hátsó gondolata, akinek számára a nagyvilágon e kívül nincs más hely. 3. A mozgalom elindulása és vezetése. A mozgalomnak elasztikusnak, ruganyosnak s elevenen élőnek kell lennie. Nem szabad megmerevedni aprólékos, bürokratikus szabályokban és díszes évi közgyűlésekben, ahol órák hosszat méltóságozzuk, kegyelmesezzük egymást szép üdvözlő beszédekben, s aztán marad minden a régiben, hanem elevenen bele kell kapcsolódnia a hétköznapokba, a helyi viszonyokba, a mindennapi életbe. A közigazgatási járás a mozgalom legfontosabb központja. A járás székhelyén megalakul egy hűségbizottság (nálunk héttagú), s kijelöl magából egy intézőt, aki a megbeszéléseiket szükség szerint összehívja és irányítja. A Hűség-bizottság kijelöl a falvaikban egy kisebb Hűség-bizottságot egy intézővel, "aki a mozgalomhoz csatlakozók pontos névjegyzékét összeállítja, s az állandó összeköttetést a járási alakulattal fenntartja. A járási alakulat kiadja a helyi és vidéki hívek ide mellékelt hűségjelvényét és igazolványát, melyet az alakulat három járás-, illetve megyeszerte ismert tagjai írnák alá. A jelvény és igazolvány csak együtt birtokolható. A jelvény viselése legalábbis ünnepnapokon, összejöveteleken és utazások alkalmával 'kötelező. Jelvényt és igazolványt mindkét nembeliek kaphatnak, valamint kiskorúak is, hogy korán belenevelődjenek a mozgalomba. A járási Hűség-bizottság félállít egy tanácsadói irodát, amely egyik vagy mindkét hetivásáros napon kétórás inspekciót tart a jelvénnyel és igazolvánnyal megjelenő hívek részére. Valamely helyi egyesület bizonyára átenged egy helyiséget erre a célra, (hiszen délelőtt úgy sincs köri élet). Az inspekciós szolgálatot a nyugdíjas hívek készséggel ellátják (nálunk egy nyugdíjas főjegyző vállalta). Az inspekciós tanácsot ad, vagy papírra veti a kérelmet, panaszt, s a járási bizottsághoz juttatja. A járási Hűség-bizottság megszervezi a járás előadóit, esetleg egy kis műkedvelő gárdát is>,' s az őszi és téli hónapokban a falusi híveknek vegyes nyelvű előadásokat tart. Ezekbe bevonja a község műkedvelőit is. Az előadót többen elkísérik, az előadás után embereinkkel elbeszélgetnek. Foglalkozik a járási alakulat szociális, népjóléti, segélyezési, háziipari stb. ügyekkel is, mindig, ahogy a helyi körülmények megkövetelik. Ha a járás 238