Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

Melléklet Felhívás a Bonyhádról elindult Hűség Mozgalomhoz való csatlakozásra. 1. A mozgalom elindulása. A mozgalom alulról indult el, a hazai német nép egy részének lelkéből pattant ki, minden külső beavatkozás nélkül. Ebben van óriási értéke és jelentősége. Azok a népelemek termelték ki, amelyek az agitátorok erőszakos és magyar gyűlöletet szító propagandája ellenére is hűek maradtak a haza és a nemzet fogalmához b a magyarsággal való régi testvéri viszony fenntartásához. Minden községben maradtak kisebb nagyobb népszigetek', amelyek vállalták a kiközösítést, az üldözést, az anyagi feárbevést, fenyegetést és mégsem lehetett beterelni őket az agitátorok táborába. Ezek a csoportok Magyarországot akarják igazi és egyetlen hazájuknak, a történelmi magyar nemzet tagjai akarnak maradni. Mi csak akkor adtunk formát a mozgalomnak, amikor nyíltan is kiléptek a porondra azzal, hogy a magyar nemzeti színekkel díszített termeikben úgynevezett ,,rongyosbálokat'' tartottak, ahova minket is meghívtak, s ahol a nyilvánosság előtt is vallomást tettek a magyar hazához és a nemzethez való hűségről. Eddigi tájékozódásunk szerint egymásról mit sem tudva, minden nem magyar nyelvű területen vannak ilyen érzelmű, nemzethez hű csoportok. A Tolna megyei Bonyhádról elindult Hűség-mozgalom ezeket a hűséges csoportokat akarja országosan egységbe fogni nemzetiségre való tekintet nélkül. 2. A mozgalom célja. A mozgalom célja nem a magyarosítás és magyarkodást hanem léleképítés és nemzetépítés. A magyar kormányzat részint szerződéses alapon, részint híven az ősi magyar hagyományokhoz másnyelvű polgárainak széleskörű engedményeket adott abban a reményben, hogy ezek az engedmények a másik oldalon is meghozzák a megértést, lojalitást és nemzethűséget. Azonban a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a külföldi pénzen dogozó agitáció a nagyobb szabadságot, nagyobb szabadosságra használja fel, nem magyar nyelvű lakosságunkat elidegeníti a magyar hazától, sőt egyenesen területi irredentába torkollik. Ezeknek a veszedelmes törekvéseknek az ellensúlyozására a társadalmi erőknek kell akcióba lépniök. Ahogy a rendi Magyarországon a nemesség formálta meg — tekintet nélkül a nemes nemzetiségére — a politikai nemzetet, nekünk most a magyar nyelvű magyarságból és a nemzethez hű más nyelvű testvéreinkből kell kialakítani a mai történelmi és politikai nemzetet. Ebben a történelmi munkában igen nagy szerep vár a más nyelvű honfitársainkból származó értelmiségre. A történelmi magyar nemzet sohasem volt tisztán faji képlet, hanem inkább lelki 237