Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)
Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191
dalmakkal küzködve mégis mellettünk állnak. Kérjük mindazok szabadonbocsátását, akik magyarságukkal hűek voltak a hazához és a munkáseszméhez." 2 ** Bonyhádon tehát a hűségmozgalmisták közül többen azonnal a Kommunista Párt tagjai lettek a felszabadulás után. A Kommunista Párt másutt is számíthatott a hűségmozgalmisták politikai érettségére. A Kommunista Párt egyik központi instruktora 1945. április 2-án jelentette a pártközpontnak, hogy „Zsibriken 17-en voltak tagjai a hűségmozgalomnak, a Volksbund üldözte őket, de derekasan kitartottak. Belőlük alakult a nemzeti bizottság, a szakszervezet és a földigénylő bizottság." 2 * 6 Zsibrik teljesen németlakta község volt. A Tolnából elindult hűségmozgalom híre eredményeivel bátor, harcos kiállásával aa országon túlra is eljutott, s érdemeket jelentett fiatal népi államunknak. Az 1947-es párisi béketárgyalásokra készülő magyar külügyminiszter jelentésében a németellenes küzdelmek sorában megfelelő helyet kapott a hűségmozgalom is. „Ki kell emelnünk a Hűséggel a Hazához néven létesült mozgalmat — írták — amely főleg Tolna és Baranya megyékben terjedt el és megszervezte a volksbundellenes német nemzetiségű személyeket. ...A Volksbund állandó szóvátétele ellenére is csak az 1944. évi német megszállás után tett a kormányzat érdemes intézkedéseket a mozgalom likvidálására." 2 *'* A mozgalom tehát a fiatal magyar köztársaság külpolitikai tekintélyének növekedését is elősegítette. A hűségmozgalmisták az 1945—46—47-es népbírósági perek folyamán követelték a volt volksbundisták megbüntetését. Megbotránkoztak azon, ha egyes esetekben a volksbundisták enyhe büntetést kaptak, önként elmentek tanúskodni a volksbundisták ellen, így harcoltak a fasizmus maradványainak felszámolása érdekében. A simontornyai rendőrség parancsnoka 1945. július 8-án azt említi jelentésében, hogy „...maguk, azok a hűségmozgalmista svábok is megbotránkoznak, ha a volksbundista bűnösöket a népbíróság felmenti." 12 ** 1945—1948 közötti időszakban a Tolna, Baranya, Somogy megyei népbíróságok ügyeinek közel 50 százalékát tették ki az un. Volksbund-perek. E perek folyamán a hűségmozgalmisták mint tanúk és mint vádlók politikai érettségükről és demokratikus magatartásukról jó bizonyítványt állítottak ki maguknak. 1945 után nemcsak a hazához, hanem a demokráciához és a szocializmushoz is hűek lettek. * 1944 folyamán elsősorban a Dráva mentén megélénkülnek a partizánakciók és egyéb fegyveres megmozdulások, amelyek a németek utánpótlási vonalaiban okoztak jelentős károkat. Tolna megye dolgozóinak fegyveres ellenállásáról, partizánakcióiról keveset tudunk, valószínű, nem is volt e területen fegyveres ellenállás. * Mit bizonyítanak ezek a legújabban feltárt levéltári dokumentumok? Bizonyítják azt, hogy a második világháború végéig az egyre fokozódó fasiszta terror következtében sem sikerült teljesen felszámolni a haladó erőket, sőt ezen erők száma a felszabadulás idejéig lassan, de állandóan emelkedett. Volt tehát Dél-Dunántúlon — Tolna, Baranya, Somogy megyékben — a fasizmus fertőzésétől mentes olyan aktív mag, amely politikailag fel volt készülve az új helyzetre, amely politikai érettségénél fogva jogosan vette kézbe a felszabadult Dél-Dunántúl irányítását, s az egyre aktívabb széles néptömeg élén vezette a népi demokratikus forradalmat. 236
