Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

járást, s róttak ki számukra pénzbüntetést.

43 Az ellenállási, szabotáló akciók folyamán többen nem tettek eleget a hivatalos szervek által előírt kötelezettségeknek. Balogh Sándor, Laskó községből nem állította elő lovát a lóátvételi bizottságnak, Krutt János Baranyakisfaludról sem lovát, sem fogatát nem volt hajlandó a bizottság hívására előállítani.

44 A pécsi ügyészség núndkettőjük ellen megindította az eljárást. A villányi járásban többen nem tették eleget a katonai behívásnak.

45 A pécsi dohánygyár dolgozóinak egy csoportja 1944 nyarán elhatározta, hogy a gyárat a németekkel szemben megvédi, szabotálja a termelést, s a németek utasítását megtagadják.

46 A pécsi központi postahivatal néhány dolgozójából kisebb csoport alakult, akik elhatározták, hogy a német megszállás alatt szabotázsakciókat hajtanak végre, s ezek lebonyolítására fegyvereket szereznek. Rendőri besúgás miatt azonban letartóztatták őket.

47 Növekedett az ellenállás, de növekedett a letartóztatottak száma is. A jól kiépített rendőri és besúgói szervezet mellett megjelent a Gestapo is. Az illetékes rendőri és csendőri szervek igyekeztek minden megmozdulást azonnal elfojtani. Ebben az időben rendkívül sok a preventív rendőri intézkedés. Ha valaki gyanúba került, máris letartóztatták. Különösen megerősítették a bányavidék rendőrségi alakulatait, a nagyobb ipari üzemek rendőrségi őrseit, de intézkedéseket tettek a diákság irányában is. Böröca János szászvári bányászt 1943-ban súlyosan megbüntette a bíróság, mert kijelentette, hogy „...csak az angol és az orosz rádió mond igazat, a magyar rádió hazudik"'.

48 A moszkvai és a londoni rádióadások híre a rádiókészülékeik kötelező beszolgáltatása miatt csak közvetve juthatott el Dél-Dunántúl dolgozóihoz. A csendőrség vidéki főkapitányságának 1944 évi egyik havi jelentése arról számol be, hogy a baloldali egyének az alábbi módon fejtenek ki agitációt: „Oroszországban sokkal jobb, mint Magyarországon, mert ott mindenki egyforma. A háborút is az oroszok nyerik meg, mert sokkal jobb és több fegyverük van, mint nekünk. Magyarországon nem érdemes dolgozni, mert nem fizetik meg. Ne is dolgozzon senki! Mind bolond az, aki a terménybeszolgáltatásnak eleget tesz. -Jönnek már az oroszok, majd azok elintézik az urakat és a kakastollasokat. Majd másképp lesz itt wÁnden, ha a dicső orosz hadsereg bejön."

i9 A rendőrség pécsi kapitányságának vezetője 1944. május 1-én kelt havi jelentésében arról ír, hogy a rendőrhatóság területén a munkásság igen tekintélyes része az erősen szélső baloldali irányzat felé orientálódott a közelmúltban, s így érzelmileg többen vannak olyanok, akik a szélsőséges kommunista eszmék felé hajlanak. „A munkásságot ezen a téren állandóan szigorú megfigyelés alatt tartom — írja a rendőrkapitány. A kommunista-gyanús elemeket részben internáltuk, részben rendőrhatósági felügyelet alá helyeztük. Jól működő bizalmi hálózatunk van".

50 A bányászok anyagi helyzete 1944 őszére rendkívül súlyossá vált. A bányamunkások hangulatáról egy 1944. augusztus 30-án kelt csendőri jelentés az alábbiakban számolt be. „A zsírellátás miatt a bányászok között elégedetlenség uralkodik. Már több, mint egy hónapja nem kaptak zsírt, szalonnát fejenként másfél kg-ot kapnak. A füstölt szalonnát kenyér mellé kapták, de zsír hiányában ezt főzésre használják fel. Így, mire a zsír megérkezik, a szalonna már elfogy, nem lesz kenyérmellé való. Zsíroskenyeret nem ehetnek, mert a zsír még főzésre is kevés. A zsírfejadagjuk másfél kg egy hónapra, de ennek csak fele zsír, a többi margarin, aminek a tápereje soklcal gyengébb. A családtagok részére sem ruhát, sem lábbelit nem kapnak. Panasz van a munkásbakancsok miatt is. Panaszkodnak, hogy harisnyát és fehérneműt sem 205