Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

kapnak. Ha érkezik ilyen áru a bányászokhoz, azt a tisztviselők és altisztek egymás között osztják szét. A faellátás terén is panaszok vannak. Növekszik a műszakmulasztók száma, növekszik a csendőrőrs munkája, a műszakmulasztókat naponta két-három járőrnek kell különböző helyekről és irányból a hadiüzemi parancsnoksághoz elővezetni"

il A bányászok azonban a jobb anyagi ellátás helyett előadásokat kaptak. A csendőrség közreműködésével arra kényszerítették őket, hogy a bolsevizmus elleni harc céljairól és módszereiről előadásokat hallgassanak. Különösen erős volt a fasiszta, nyilas agitáció a szászvári bányákban, ahol Ivándi Péter, Baranya megye későbbi nyilas főispánja fejtett ki nagy agitációt és propagandát.

52 A haladó, antifasiszta erők közül 1944. március 19-e előtt is sokat letartóztattak és internáltak. A tömeges letartóztatások azonban március 19-e után történtek. A büntetőszázadok, a haláltáborok kétségtelenül megfélemlítő erejűek voltak. De nem állt meg a harc. Komlóról még 1942 folyamán több bányamunkást internáltak, majd a büntetőszázad keretében a keleti frontra vitték őket német- és háborúellenes szervezkedés miatt.

53 Ez a keleti frontra szállított büntetőszázad a komlói bányászokat, a kaposvári fogház politikai foglyait, a pécsi laktanyában 1942 tavaszán lezajlott kommunista tüntetés vádlottjait, valamint tolnai kommunistákat és a Szociáldemokrata Párt exponált tagjait foglalta magában. A büntetőszázadból csak néhányan tértek vissza 1945-ben, akik elmondották, hogy több egyénnek az elméje megzavarodott, végtagjaik lefagytak, sokan az éhségtől hullottak el. Világos nappal az ellenséges állásoktól 100 méterre kellett dolgozni ok, akit golyó nem ért, az mástól pusztult el. Télen sem vonulhattak védett helyre, mindig a szabadban töltötték a nappalt, az éjszakát. 35—36 kg-os súlyra fogytak le. A büntetőszázadra 80 fős állig felfegyverzett őrség vigyázott.

54 Az uralkodó körök nagyon jól tudták, hogy milyen módon lehet gyengíteni a haladó, antifasiszta erők táborát. A német megszállás után, 1944. április 5-én Ozorán nyolc személyt,

55 Somogyban, csak a nagyatádi járásban 25 főt tartóztattak le április 5-én és vitték őket a budapesti toloncházba.

56 Kovács Imre kazsoki lak:ost azért tartóztatták le, mert kijelentette, hogy „ .. .Oroszországban még a miniszter is leül az asztalhoz a szegény emberekkel, nem úgy, mint Magyarországon."

5

'' A barcsi járásban ugyancsak áprilisban 30 személyt internáltak.

58 A pécsi járásban a csendőrség és dr. Aurdnger Gestapo-főnök közreműködésével 50 személyt jelöltek meg baloldali magatartásúnak és internálták őket. A Sztójay-^kormány táviratban értesítette Baranya főispánját, hogy „. ..a baloldali mozgalmakban szereplők azonnal lefogandók és intemálandók."

59 Fokozódtak a letartóztatások, az internálások, a rendőrhatósági felügyelet alá helyezések Tolnában, Baranyában és Somogyban.

60 Az Einsatzkommandó 7 Aussenstelle Kaposvár, a Gestapo detektívjei minden baloldalinak gyanúsított kaposvári egyént letartóztattak, külön vagonokban szállították őket a komáromi várba, majd onnan Dachauba. Kaposvárott külön helyi internálótábor működött a sétatéri elemi iskolában.

61 A tamási járás főszolgabírója 1944. május 5-én jelentette a Tolna megyei alispánnak, hogy egy üggyel kapcsolatos adott határidőt nem tudott betartani, „ .. .mert április hó első felében nagyarányú internálási eljárást kellett lefolytatnom".

62 Bár a német megszállás után valamennyi haladó pártot és szervezetet betiltottak, fokozták a terrort, a népet azonban nem lehetett teljesen elhallgattatni. A feloszlatott haladó pártok és szervezetek közül Dél-Dunántúlon a Parasztszövetség és a Kisgazdapárt volt a legerősebb létszámban és szervezeti kiépülésben. A pártok feloszlatásáról szóló alispáni jelentések arról számolnak 296 \