Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)
Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191
A dél-dunántúli német lakosság birtoka katasztrális holdakban birtokkategóriák szerint 1935-ben 10 Megye 1 kh-nál ; 1 kh-nál l _- \ 5 _ 10 •• 10 _ 2 0 i 20-50 : 50-100 i 100-500 kisebb nagyobb kh között kh között kh között kh között kh között kh között szántó n. szántóval , . i 500 kh-nál nagyobb Baranya -fPécs t'hj. Somogy -jKaposvár thj. Tolna 1174 23 4421 28 744 22 438! 40 423! 51088 4861 ! 4301 4882 220 \ 2727 3992! 6856! 4131! 324 | 249 F54 3658 I 21505! 18 962 ; 34 121 I 24 034 2848 ! 1383 1922 A második világháború folyamán hazánkban — a nemzetközi politikában is — az alapvető ellentmondás a fasiszta és az antifasiszta erők között volt, s ennek volt alárendelve minden más ellentmondás, még az antagonisztikus osztályellentétek is. Dél-Dunántúlon 1943—44-ben a haladó, antifasiszta erőkhöz tartozott az illegális Kommunista Párt, amelynek taglétszáma nagyon csekélyre tehető. Ide tartozott az 1944. március 19-ig legálisan, majd ezután illegálisan, működő Szociáldemokrata Párt baloldala, amely létszámban nagyobb erőt képviselt; a Független Kisgazdapárt németellenes — angolbarát — csoportja, az értelmiségnek és az ifjúságnak egy szűk, németellenes része. A haladás erőit képezték azon baloldali szervezetek és egyesületek tagjai, amelyek tevékenységükkel a fasizmus ellen harcolták. A haladás erőihez! kell sorolnunk azokat a Volksbundon kívül álló németeket is, akik szembenálltak a nagy német koncepcióval, s a német törekvéseket az SS-be való besorozás előli menekülésükkel, Volksbund-ellenes tevékenységükkel s más egyéb módon gátolták, megnehezítették. A haladás erőihez tartoztak azok a szabotáló csoportok és egyének, akik tevékenységükkel gyengítették a fasiszta rendszert, akik akadályozták a fasizmus utolsó óráiban az anyagi és személyi kiürítés végrehajtását. A haladás legaktívabb erőit kétségtelen a partizáncsoportok képezték, amelyeknek a Dráva jobb partjáról átdobott egységei sok kellemetlenséget okoztak a német és a magyar hadseregnek. A háború utolsó hónapjaiban az antifasiszta erőket gyarapították azok a magyar katonai alakulatok is, amelyek átálltak az e területeken felszabadítóként harcoló Bolgár Hadsereg és a Vörös Hadsereg oldalára. A haladás erőinek alakulását is fejlődésében kell szemlélnünk. Ezek az erők úgy növekedtek, ahogyan a fasizmus végórája közeledett. Azonban a nagy néptömeg még a fasizmus utolsó perceiben sem vált az átalakulás aktív tényezőjévé, s ennek okait a következőkkel magyarázhatjuk. 1. A reakciós erőknek jól kiépített rendőri és egyéb állambdztonsági szervezeteik révén az egyre erősödő terror módszerével sikerült a Kommunista Pártot elszigetelniük a széles néptömegek elől, az egyéb baloldali pártok és szervezetek föld alá kényszerítésével még nagyobb akadályt gördítettek az elé, hogy a néptömeg felismerje igazi érdekeit. 2. Erős volt a néptömeg fasiszta fertőzöttsége, amelyet Dél-Dunántúlon különösképpen elősegített a Volksbund-mozgalom. 199
