Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

vívása, a német iga lerázása nemcsak a munkásosztálynak és a parasztságnak volt osztályérdéke, hanem ennél szélesebb társadalmi köröknek is, valamint a nemzeti kisebbség nagyrészének. A nemzetiségiek közül létszámban magasan kiemelkedtek a németek, akiknek akkori tevékenysége egész Dél-Dunántúl politikai, ideológiai életét lényegesen befolyásolta. Tehát Dél-Dunántúl lakosságának közel 20 százaléka a német kisebbséghez tartozott. A Magyarországon élő németeknek 40 százaléka élt DélDunántúlon. Tolna és Baranya megyék egyes járásai, Somogy megye egyes községei 60—80 százalékban németlakta települések: voltak, sőt teljesen németlakta községek is voltak Dél-Dunántúlon, amely tény az adott feltételek között megkönnyítette a német fasiszta politikai szervezkedést a német lakosság között. A német lakosság zöme a szegény- és középparasztság rétegéhez tartozott. Az alábbi — kissé hiányoa — statisztika ad némi tájékoztatást erről. A német lakosság százalékos megoszlása néhány járásban 1941-ben

9 A német lakosság százalékos aránya az összlakossághoz viszonyítva Baranya megye : Hegyháti járás 48,6 Mohácsi járás 58,4 Pécsi járás 16,6 Pécsváradi járás 65,9 Villányi járás 64,9 Somogy megye : Igali járás 15,6 Szigetvári járás 14,4 Tolna megye : Dombóvári járás 16,7 Dunaföldvári járás 14,5 Központi járás 20,4 Simon tornyai járás 42,6 Völgységi járás 75,3 198