Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Puskás Attila: A forradalom érése Tolna megyében az első világháború alatt • 139

disznóhízlaló nagy pesti pénzintézet hizlaldái részére tudjak biztosítani a tengeri szükségletet. Bíz ez szomorú Z"

199 1918. április 7-én az újság hírül adja, hogy 95 sertést utaltak ki a városnak, zsírt csak jegyre és azoknak adnak, akik még nem vágtak. Április 28-ra a 90 sertés elmaradt és a város kapott 5 db sertést. „Nem tudjuk megérteni ezt a rendszertelen rendszert, mely egyfelől Ausztria felé korlátlanná teszi nálunk a hízott sertés vásárlását, másfelől lehetetlenné teszi, hogy itt mi, sajátunkból fedezhessük saját szükségletünket."

zm Mind emellett a Közélelmezési Minisztérium a várostól 259 mázsa zsír beadását kívánja.

201 A petróleum-ellátás is hasonló. 1917. május 1-től augusztus végéig terjedő időre petróleumot nem osztottak.

202 Novemberben 1181 liter petróleumot kap a város, ez háztartásonként 1 pohárra való.

203 Amíg 11 uradalom ugyanarra az időszakra 1325 litert kap, addig a 4070 szekszárdi igénylőnek jutott az az 1181 liter.

204 A cukorhiánnyal, dohánymizériával kapcsolatos iratokat újsághíreket már nem tartjuk szükségesnek ismertetni. A hiánylista 1918-ban gyarapodik a szappannal és ismét Ausztria kerül előtérbe, mert tudomás szerint a zsiradékot feldolgozás céljából odaszállítják és igen kevés kerül vissza szappan formájában.

205 A gyógyszer-takarékosságról is intézkedik a minisztérium, majd két alkalommal összesen 60%-al emeli az árakat.

206 A szénhiány miatt először azt közlik aá újságok, hogy a vonatokat télen nem fűtik

207 majd 1917. december 17-én a kormány minden 30 mázsán felüli, nem katonai vagy vasúti célt szolgáló szénállományt zár alá vett.

208 A közszükségleti cikkek hiánya nyomasztólag hatott a megélhetésre. A megyei viszonylatban nem vizsgálható országos manipulációk mellett, akinek módjában volt, megpróbált külön hasznot szerezni a nélkülöző emberek kárára. A „Közlöny" elmondja, hogy a háború előtt a pékek egy kis kenyeret 6 fillérért, nagyobbat 8—10 fillérért sütöttek. Az új árszabás nem darabonkénti, hanem kilogrammonkénti árat állapított meg. Ez a cikk megírása előtt két nappal kilónként 6 fillér volt. Egy kisebb kenyeret (3—4 kg-os) 18—24 fillérért, nagyobbat (7—8 kg-os) 42—48 fillérért sütöttek. A cikk írása napján a pékek a sütés kilónkénti árát 10 fillérre emelték, vagyis a háború előtt egy 8 kg-os kenyeret 10 fillérért, most pedig 80 fillérért sütnek meg.

209 Hasonlóan keresnek a mészárosok. A vidéki mészáros megvásárol egy marhát és levágva helyben eladja a szekszárdi hentesnek, pár óra alatt keres 237 koronát. A szekszárdi beszállítja és négy óra alatt kiméri további 1200 koronát keres. Kimutatja az újság, hogy 4500 korona tőkével hetenként három marha és három borjú levágásával a szekszárdi mászáros egy évben 334 200 korona nyereségre tehet szert.

210 Az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben pénzbüntetést, rövidebb ideig tartó szabadságvesztést alkalmaztak, ha lehetett behívták katonának. Csak 1918. októberében szánta rá magát a kormány, hogy az árdrágításra is börtönbüntetés kiszabását elrendelje.

211 Ezt a javaslatot a T. Ház már nem tudta letárgyalni. A hadisegéllyel kapcsolatban ismertetett korábbi helyzet megváltozott. Az árak többszáz százalékos

1 emelkedése szinte semmivel tette egyenlővé a kifizetett segélyeket. Ezt elsősorban a munkások, szegény parasztok, kisiparosok, tisztviselők családjai sínylették meg. 1916-ban 70 000 hadisegély panasz érkezett a minisztériumba. Különösen méltánytalan helyzetbe kerültek a hadiözvegyek és hadiárvák.

212 A hadisegélyt élvező falusi birtokos lakosság helyzete előnyösebb maradt, mert terményeiket magas áron tudták értékesíteni. Ezek könnyű élete miatt az újság felszólal és munkára való kényszerítésüket javasolja.

213 1917-ben az újság közöl egy rendeletet, mely szerint a katonai ha167