Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában • 85

megyében táborozó Tolna megyei őrsereg július 14-én Szenttamás megtámadá­sánál minden felsőbb parancs nélkül zászlóját elhagyva oly számmal távozott haza, hogy a kiküldött 2300 főből álló sereg leapadt egész 260 főre. Ennek a hűtlenségnek, s a polgári kötelességgel össze nem férő lépésnek az okát nem tudjuk, de magaviseletüket igazolni sem tudjuk, így a Tolna megye őrseregé­nek becsületén esett csorbát kiegyenlíteni akarván, a Baranya megyei őrvonalon kiállított tolnai őrsereg másik fele, 2168 fő, ezennel kinyilatkoztatjuk, hogy hűtlen társaink által Tolna megye eddig tiszta becsületén elkövetett szennyet lemossuk és a felséges haza színe előtt Tolna fiainak országosan, századok óta ismert becsületét ismét visszaszerezni akarjuk." A továbbiakban kérték a kirá­lyi biztost, rendelje el, hogy seregük mielőbb az ókéri-táborba szállhasson, hogy megmutathassák, miszerint az eltávozott, érdemtelen testvéreik koránt­sem képviselik Tolna fiainak a szellemét. Horvátország ellenében ugyanis fegyvernyugvás lévén,* további kibékülésig nagyobb támadástól nem lehet tartani. Javasolták, hogy Perczel Miklós, egyik baranyai zászlóaljukat venné át, ők pedig a két zászlóalj élni, vagy meghalni kívánnak a csatatéren. 50 Bejelentette az alispán, hogy a királyi biztos a kérelemnek eleget tett és engedélyt adott arra, hogy a szétszóródott bácskai sereg helyét a kérelmezők foglalhassák el, már csak azért is, hogy ott a tolnai fegy­vereken ejtett „becstelenítést" tolnai fegyverekkel moshassák le. A köz­gyűlés a bejelentést örömmel vette tudomásul és a Dráva-menti két lelkes zászlóalj minden egyes tagjának köszönetét fejezte ki. Az ókéri-esetben azon­ban szigorú vizsgálatot rendelt el és annak lefolytatására Kiss Pál, udvari ta­nácsos, aranykulcsos kamarás, -miszlai földbirtokos elnökletével Csapó Vilmos és Csákány Antal nyugalmazott kapitány, Szabó János nyugalmazott és Auer­hammer Alajos, tényleges főhadnagy, továbbá Szévald Móric, első aljegyző, Hőké Dániel mérnök, Moravcsik András és Fördős István, járási főszolga­bírókból álló bizottságot küldötte ki. 51 Gróf Viczay Adolf őrnagy, amint a királyi biztostól az engedélyt a bácskai táborba való vonulásra kézhez kapta, értesítette Csányi Lászlót és Tolna megye állandó bizottmányát, hogy a Dráva mentéről a parancsnoksága alatt levő két zászlóalj közül a 4. zlj. Batinán július 27-én délután, a 3. zlj. pedig július 28-án reggel Bezdában gyülekezik, várva Bechtold altábornagy rendel­kezését, hogy onnan hova induljon útba. 52 Az ókéri-táborban maradt seregrész kiegészítéséről és pótlásáról a megye állandó bizottmánya akként intézkedett, hogy az útba indítandó nemzet­őröket ugyanakkora számban és ugyanolyan módon kellett a községeknek ki­állítaniuk, amiként az az első alkalommal történt. A gyülekezési hely ismét Tolna volt, ahova a nemzetőröknek augusztus 2-án kellett beérkezniük, hogy másnap gőzösön tovább indulhassanak rendeltetési helyükre Baján át a verbá­szi táborba. Közben ugyanis Bechtold a főhadiszállását Óbecséről Verbászra helyezte át. Ennek az újonnan összetoborzott 2160 főnyi seregnek a parancs­nokául Csapó Vilmos nemzetőrségi őrnagyot jelölte ki a megyei bizottmány, Az Országos Nemzetőrség Tanácsa előzetesen már értesítette is Csapót, hogy addig is, amíg a legfelső helyről a megerősítése megérkezik, mint őrnagy zászlóalj-parancsnok kezdje meg a működését. A sereg ellátására az első kiállí­tás alkalmával megtakarított, valószínűleg a hadügyminisztérium által időköz­ben megtérített, előlegezett 8000 pengőforintot utalták ki. A megyei bizott­* = azaz semmi harc nem volt 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom