Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában • 85

megyében táborozó Tolna megyei őrsereg július 14-én Szenttamás megtámadásánál minden felsőbb parancs nélkül zászlóját elhagyva oly számmal távozott haza, hogy a kiküldött 2300 főből álló sereg leapadt egész 260 főre. Ennek a hűtlenségnek, s a polgári kötelességgel össze nem férő lépésnek az okát nem tudjuk, de magaviseletüket igazolni sem tudjuk, így a Tolna megye őrseregének becsületén esett csorbát kiegyenlíteni akarván, a Baranya megyei őrvonalon kiállított tolnai őrsereg másik fele, 2168 fő, ezennel kinyilatkoztatjuk, hogy hűtlen társaink által Tolna megye eddig tiszta becsületén elkövetett szennyet lemossuk és a felséges haza színe előtt Tolna fiainak országosan, századok óta ismert becsületét ismét visszaszerezni akarjuk." A továbbiakban kérték a királyi biztost, rendelje el, hogy seregük mielőbb az ókéri-táborba szállhasson, hogy megmutathassák, miszerint az eltávozott, érdemtelen testvéreik korántsem képviselik Tolna fiainak a szellemét. Horvátország ellenében ugyanis fegyvernyugvás lévén,* további kibékülésig nagyobb támadástól nem lehet tartani. Javasolták, hogy Perczel Miklós, egyik baranyai zászlóaljukat venné át, ők pedig a két zászlóalj élni, vagy meghalni kívánnak a csatatéren.

50 Bejelentette az alispán, hogy a királyi biztos a kérelemnek eleget tett és engedélyt adott arra, hogy a szétszóródott bácskai sereg helyét a kérelmezők foglalhassák el, már csak azért is, hogy ott a tolnai fegyvereken ejtett „becstelenítést" tolnai fegyverekkel moshassák le. A közgyűlés a bejelentést örömmel vette tudomásul és a Dráva-menti két lelkes zászlóalj minden egyes tagjának köszönetét fejezte ki. Az ókéri-esetben azonban szigorú vizsgálatot rendelt el és annak lefolytatására Kiss Pál, udvari tanácsos, aranykulcsos kamarás, -miszlai földbirtokos elnökletével Csapó Vilmos és Csákány Antal nyugalmazott kapitány, Szabó János nyugalmazott és Auerhammer Alajos, tényleges főhadnagy, továbbá Szévald Móric, első aljegyző, Hőké Dániel mérnök, Moravcsik András és Fördős István, járási főszolgabírókból álló bizottságot küldötte ki.

51 Gróf Viczay Adolf őrnagy, amint a királyi biztostól az engedélyt a bácskai táborba való vonulásra kézhez kapta, értesítette Csányi Lászlót és Tolna megye állandó bizottmányát, hogy a Dráva mentéről a parancsnoksága alatt levő két zászlóalj közül a 4. zlj. Batinán július 27-én délután, a 3. zlj. pedig július 28-án reggel Bezdában gyülekezik, várva Bechtold altábornagy rendelkezését, hogy onnan hova induljon útba.

52 Az ókéri-táborban maradt seregrész kiegészítéséről és pótlásáról a megye állandó bizottmánya akként intézkedett, hogy az útba indítandó nemzetőröket ugyanakkora számban és ugyanolyan módon kellett a községeknek kiállítaniuk, amiként az az első alkalommal történt. A gyülekezési hely ismét Tolna volt, ahova a nemzetőröknek augusztus 2-án kellett beérkezniük, hogy másnap gőzösön tovább indulhassanak rendeltetési helyükre Baján át a verbászi táborba. Közben ugyanis Bechtold a főhadiszállását Óbecséről Verbászra helyezte át. Ennek az újonnan összetoborzott 2160 főnyi seregnek a parancsnokául Csapó Vilmos nemzetőrségi őrnagyot jelölte ki a megyei bizottmány, Az Országos Nemzetőrség Tanácsa előzetesen már értesítette is Csapót, hogy addig is, amíg a legfelső helyről a megerősítése megérkezik, mint őrnagy zászlóalj-parancsnok kezdje meg a működését. A sereg ellátására az első kiállítás alkalmával megtakarított, valószínűleg a hadügyminisztérium által időközben megtérített, előlegezett 8000 pengőforintot utalták ki. A megyei bizott* = azaz semmi harc nem volt 107