Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában • 85

mány nagyon figyelemre méltó rendelkezése volt az, hogy a „hazátlan zselléreket és a cselédeket, mint fegyverfogásra a törvény értelmében nem kötelezhetöket" a táborozás alól ezúttal mentesítették.

33 őket tehát csak önkéntes jelentkezés esetén vehették be a mozgó nemzetőrség soraiba. Ez az intézkedés talán méltó válasz akart lenni arra a vádra, amellyel a belügyminiszter illette a megyét, hogy csak a szegényebb néposztályból származókat sorozták be a kimozdított nemzetőr seregbe. De lehet a kérdést úgy is felfogni, hogy éppen a földesurak birtokainak megművelésétől nem akarták a munkaerőt elvonni. Az ókéri táborban kitartó mintegy századnyi erő tehát teljesen feltöltődött, sőt még nagyobb létszámmal rendelkezett, mint eredetileg és azonkívül útban volt hozzá a Dráva-mentéről átvezényelt két zászlóalj is. Ennek parancsnoka, Viczey Adolf jelentette a megye alispánjának, hogy Bechtold főparancsnok távollétében a Bács megyei Bizottmánytól kapott utasítás értelmében július 29-én Zombor, kir. városban fog megszállni és ott is marad mindaddig, amíg a zombori rácok lázadásától tartani lehet, erről a Bács megyei Bizottmánynak biztos értesülései voltak. Amíg tehát a szükséges segítség megérkeztével a város lázongó népét le tudják fegyverezni és a felváltás ideje is elérkezik, ő a sereggel Zomborban táborozik. Mindezeket azért sietett az alispán tudomására hozni, hogy az velük a hivatalos érintkezést fenn tudja tartani és a váltásukra toborzott újabb sereget most már ne a Dráva-menti őrvonalra, hanem Zombor felé indíttassa útba.

54 Csányi kormánybiztos egyébként valószínűleg azért engedte el a Dráva vonaláról a két Tolna megyei zászlóaljat, mivel a hadvezetőség az ottmaradó Baranya—Somogy megyei őrsereget egyelőre elegendőnek találta a határ őrizetére. Kitűnik ez Csányinak Kanizsáról az 1848. augusztus 6-án a megye alispánjához intézett leveléből is, amelyben megállapítja, hogy „bár Horvátországgal a kibékülés még nem történt meg, mégis a dolgok oda jutottak, hogy Jellasics és mi is seregeinket a Drávától vissza fogjuk vonni. Mindazon által ébernek kell maradni és a fellázadt rácok ellen felkészülni. Minél inkább belátom a veszedelem nagyságát — írja az alispánnak — amely hazánk fölé tornyosula, minél inkább érzem a nemzetőrök alkalmazásának jövőbeli szükségét, annál inkább tudok örülni Tolna megye hazafiúi lelkesedésének és készségének, amely a nemzetőrök kiállításában nyilvánult meg." Kérte egyúttal az alispánt, hogy bölcs tapintata szerint úgy intézkedjék, hogy ha arra szükség lesz, minél nagyobb és jobban felszerelt tolnai őrseregekkel rendelkezhessék.

55 Erre a felhívásra az alispán közölte Csányival. hogy Tolna megye eddig is megtette a magáét a haza iránti kötelességteljesítésében, ennek ellenére az eddigieken felül még 1200 önkéntest fog kiállítani, általában szuronyos puskákkal és egyéb lőfegyverekkel felszerelni és ezt a sereget a királyi biztos rendeletének a vételekor azonnal útba is indíthatja Mohácsra, hogy ott az további parancs szerint teljesítse hazafiúi kötelességét.

56 Augusztus 5-én megérkezett Zomborba a Tolnáról augusztus 3-án Csapó Vilmos vezérlete alatt pótlásra küldött nemzetőri sereg is. A sereg indulását az alispán Perczel Miklóshoz intézett levelében már előre jelezte. „Seregünk leszállítására rendelt gőzös — írta — 5 vontatóhajóval csak ma reggel augusztus 3-án érkezett Tolnára, őrseregünk leszállítása így holnap, augusztus 4-én eszközöltetik. Miután útközben állomást tartani nem lehet, a gőzös a bezdáni parton holnap délután fog kikötni, az éjszakát ott tölti, s ha a 3. és 4. zászlóalj Bezdánba vonulhat, szombaton reggel azon zászlóaljakat ide, Tolnáig visszaszállítandja. Csapó Vilmos úr a megyei végzés értelmében, melyet egy párban (másolatban) őrnagy úrnak ide mellékelek, a táborba vezérlendő és ott 108