Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Dr. Romsics Ignác: Magyarország a két világháború között

ték ki az összes diák több mint 50 %-át, noha maguk csak a társa­dalom mintegy 10 %-át reprezentálták. A felsőoktatásban pedig kissé még ehhez képest is egyenlőtlen arányok uralkodtak. Az 1930-3 l-es tanévben a 18-23 éves korosztályból a nagy-és közép­birtokosok gyermekei közül minden 6., az ipari tisztviselők közül minden 18., a kisbirtokos parasztok gyermekei közül minden 121., a munkások gyermekei közül minden 425., s a föld nélküli sze­gényparasztok gyermekei közül minden 1320. járt felsőfokú isko­lába. A társadalmi mobilitás gyorsítása érdekében az 1930-as évek­ben a kormányzat számos intézkedést tett. Ilyen volt például a „Horthy Miklós-ösztöndíj" létesítése 1937-ben „szegény sorsú, szorgalmas és nemzethü" egyetemisták és középiskolások számá­ra, majd 1939-ben a Bolyai - 1942-től Györffy István — Kollégium létrehozása. Az itt összegyűjtött szegény, de tehetséges parasztfia­talok nemcsak tandíjat nem fizettek, hanem internátusi ellátásban is ingyen részesültek. S végül mindezt betetőzte az Országos Te­hetségkutató Intéző Bizottság felállítása 1941-ben. Ez évente 600 tehetséges, de szegény sorsú falusi gyermek ingyenes középiskolai beiskolázásáról gondoskodott. E pozitív lépések mellett árnyoldalai is voltak a politikailag is motivált szelekciónak. Az 1920-ban életbe léptetett ún. numerus clausus törvény, amely az izraelita vallású diákok arányát kívánta csökkenteni az egyetemisták és a főiskolások körében, némi mó­dosítással mindvégig érvényben maradt. A zsidó diákok 1918 előt­ti 30-34 %-os aránya így kevesebb mint felére csökkent, s az egész korszakban 10 % körül mozgott. A kormánypolitika ezzel a magyar értelmiség, illetve középosztály „elzsidósodását" akarta megakadályozni, vagyis azt, hogy a zsidó származásúak aránya lényegesen magasabb legyen a szellemi pályákon, mint a társada­lom egészében. Társadalmi viszonyok és szociálpolitika Követve a gazdaság strukturális átalakulását a társadalom szer­kezete is módosult. A mezőgazdaságból élők aránya 1920 és 1930 között 56 %-ról 52 %-ra csökkent, majd 1940-re kicsivel 50 % alá. Az iparból élőké és a szellemi foglalkozásúaké ugyanakkor nőtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom