Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Dr. Romsics Ignác: Magyarország a két világháború között

leg kialakult - átmenetet képező szintjét. Nem ugrott ki, de nem is esett vissza; fejlődése az átlagos európai tempónak felelt meg. Iskolarendszer A megtermelt nemzeti jövedelem beruházásokra fordított részéből végig nagy hányad jutott az oktatásra. Az 1920-as évek második felében, amikorra az ország gazdaságilag összeszedte magát, a kultusztárca 9-10 %-kal részesedett az állami költségvetésből. Arányaiban ez több mint kétszerese volt az 1900 és 1913 közötti, 2 és 5 % között váltakozó ráfordításoknak. Abszolút összegekben pedig az akkori kiadások mintegy 80 %-ának felelt meg. Az 1930as években az arányok kicsit tovább nőttek, az abszolút összegek viszont - a költségvetés általános „ lefaragása " miatt - kissé viszszaestek. A jelentős ráfordításoknak köszönhetően továbbra is igen magas szintű maradt az elitoktatás, és fejlődött a népoktatás. Az elszakított területeken maradt kolozsvári egyetem helyett Szegeden, a pozsonyi helyett pedig Pécsett épült új universitás. Ekkor nyerte el mai arculatát a háború előtt alapított debreceni egyetem is, amelynek a Nagyerdő melletti főépületét 1932-ben avatták fel. SzentGyörgyi Albert, aki az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki Magyarországon és magyar állampolgárként érdemelte ki ezt a magas tudományos elismerést (1937), az újonnan épített szegedi egyetem laboratóriumaiban fedezte fel a C- és a P-vitamint. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma az 1930-as évek elejéig nőtt, ettől kezdve viszont - az állástalan diplomások nagy száma miatt - csökkent. Úgyhogy az 1937-1938-aas létszám (13 ezer) csak alig egyharmaddal múlta felül az 1919-1920-ast (10 ezer), s valamivel elmaradt az 1920-1920-estől (14 ezer). Az 1892 és 1913 közötti két évtizedhez képest, amikor a növekedés 115 %ot ért el, ez jelentős visszaesésnek tekinthető. A diplomások száma ezért alig - 1, %-ról 1,2 %-ra - emelkedett 1920 és 1940 között. Az egyetemi képzéshez szervesen illeszkedett, s azt mintegy betetőzte a tehetséges diákok és fiatalabb kutatók néhány hónaptól egy-két évtizedig terjedő külföldi tanulmányútjainak a rendszere. Ennek érdekében külön ösztöndíjrendszert is létrehoztak, s több