Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Dr. Romsics Ignác: Magyarország a két világháború között

nagyjából a spanyol-olasz szintnek felelt meg, s jelentősen különbözött a nyugat- és az észak-európai államokétól, amelyekben a mezőgazdaság részesedése már a háború előtt sem igen haladta meg a 25 %-ot. A birtokszerkezet egyoldalúságai (nagybirtok túlsúlya és életképtelen kisparcellák tízezrei); a háború előtti, a gabonatermelés által dominált művelési struktúra konzerválódása; s végül a talajerő-gazdálkodás (öntözés, trágyázás, stb.) elhanyagolása miatt a mezőgazdasági termelés fejlődése az egész időszakban stagnált. Lemaradásunk az élenjáró dán, belga s német mezőgazdasághoz képest ezért növekedett. Míg a századelőn az ottani hozamok 5070 %-át produkálta a magyar mezőgazdaság, addig az 1930-as években csak 40-60 %-át. A csehszlovák hozamoktól ugyanekkor mintegy 30 %-kal maradtunk el, a franciaországitól pedig, amelyek a századfordulón még alacsonyabbak voltak a magyarországiaknál, 10-20 %-kal. A jugoszláviai hozamok 20-30 %-kal ugyan még mindig a magyarországiak mögött kullogtak, a bulgáriaiak azonban már megközelítették, sőt részben meg is haladták a magyarországiakat. A magyar mezőgazdaság relatív fejlettségi szintjét jól mutatja az 1 hektárra eső termelési érték indexe. A délkelet-európai országokban ez az 1930-as évek közepén 17 és 19 között mozgott, Lengyelországban 18, Magyarországon 21, Franciaországban 26, Csehszlovákiában 31, Németországban 44, Dániában 57, Hollandiában 91 (a legmagasabb) volt. Az elért általános fejlettségi szintet jól mutatja egy före jutó bruttó nemzeti termék (GNP) értéke. Ez 1925-ben már megközelítette, 1929-ben pedig jelentősen felül is múlta az 1913-ast. 1913ban az egy fore jutó GNP az európai átlag 69 %-át, 1929-ben pedig 74 %-át tette ki. Az 1930-as évek első felében - alapvetően a világgazdasági válság következtében - csökkent a növekedés üteme. Az egy fore eső nemzeti jövedelem 1938-ban csak 6 %-kal múlta felül az 1929-est, s ezzel az akkori európai átlagnak csak 67 %-át érte el. Ez az érték az angliainak 38, a németországinak 40, a fianciaországinak 48, az ausztriainak 70, a csehszlovákiainak 82, a lengyelországinak 121, a portugáliainak 128 és a romániainak 131 %-át jelentette. Mindent egybevetve tehát azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság a nehéz indulási körülmények ellenére megőrizte a Balkán-országok és a cseh-morva területek közötti - történeti-