Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Lakatos Andor: A KFL története évszámokban

Lakatos Andor A KALOCSAI FŐEGYHÁZMEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN 1733. Patachich Gábor érsek kinevezése után Kalocsára költözik, ezzel két évszázad után újra helyben lakó főpapja van a városnak. Összeül az egyházmegye legfőbb döntéshozó testülete, a szentszék (cons is tórium), és üléseikről jegyzőkönyvet is vezetnek (protocollum consistorialé). Folyamatossá válik az irattermelés, az iratok őrzése és a jegyzőkönyvek vezetése a kancellár (cancellarius) feladata. 1738. Beiktatják az újjászervezett Főszékesegyházi Káptalan első kanonokjait. Az érsek a kanonokok személyében fontos munkatársakat nyer, rendszeresebbé válnak a szentszéki ülések és a kanonokok a kezdetleges hivatali működést is jelentős mértékben segítik. A káptalan jegyzője (capituli nótárius) veszi át a protokollumok vezetését, ő rendszerezi az iratokat. (A káptalani ügyész/jegyző ezután egészen az 1940-es évek végéig jelen van az iratkezelésben, mindvégig világi, jogot végzett személyek töltötték be a tisztet, időnként apáról fiúra szállt a megbízatás...) 1761. A szentszék mellett munkálkodó jegyzőt már iktató (protocollista) és írnok (cancellista) is segíti, ők alkotják együttesen a helynöki hivatalt {officium vicariate). Batthyány József érsek kívánságára megkezdik az első levéltári segédlet, egy leltárszerű iratjegyzék (Elenchus universalis Archivii Dioecesani Metropolitanae Ecclesiae Colocensis et Bacsiensis 1763-1791) vezetését. 1799. Thalher József kamarai építész elkészíti az érseki palota nyugati szárnyának tervrajzait. A terveken a levéltár szobája (Archiv) a földszinten, az épületrész végében kapott helyet, a szentszéki tanácsterem szomszédságában. 1815. A szentszéki jegyzőkönyvek vezetésében az ügyek számozása az egyes naptári éveken belül folyamatossá válik. Az