Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Dobos Gyula: Egy karrier története: Perczel Dezső

vállalkozhatott az útra, 5 mint a Perczelek legtekintélyesebbje, Perczel Dezső helyezte el az emlékezés és tisztelet koszorúját a szobor talapzatára. Ismét vállalt megbízatást megyéjében: 1901-ben a Tolna me­gyei Takarék- és Hitelbank közgyűlése a felügyelő bizottság tag­jává választotta. 1901-ben megvédte mandátumát a bonyhádi kerületben. A Szabadelvű Párt jeles tagjaként az 1901 és 1905 közötti ciklus el­ső felében a IV. tanácskozó osztály: a mentelmi, a vízügyi és a felirati bizottság elnöki teendőit egyaránt ellátta. A II. ülésszakon a közigazgatási és mentelmi bizottság elnökeként tevékenykedett. Közben az Országos Gazdasági Egyesület Igazgató Választmá­nya tagja, a völgységi jótékony egyesület díszelnöke, a vármegyei közigazgatási bizottság tagja. Gazdálkodói tekintélyét elsősorban a bonyhádi tájfajtát reprezentáló tenyészállataival érdemelte ki. 1890-től rendszeresen díjakat nyertek tenyészállatai az országos versenyen. A csúcsot az 1900-as párizsi világkiállításon elért siker jelentette. Politikusi tekintélyét mutatta, hogy 1903. októberében Ferenc József fogadta és meghallgatta véleményét a Khuen-Héderváry kormány lemondása folytán előállott krízissel kapcsolatban. Ugyanezen év novemberében másodszor is a képviselőház elnö­kévé választották. Hónapokon keresztül a politikai élet központi kérdésének számított az obstrukció, amellyel az ellenzék megaka­dályozta a háztartási és alapvető törvények elfogadását. Az obst­rukció letörése érdekében 1904. augusztusában és szeptemberében a házszabályreformra készülő Tisza István többször is tárgyalt ve­le. A tervezetet Plósz Sándor igazságügy miniszter, Tallián Béla földművelésügyi miniszter mellett a házelnök Perczel Dezső is véleményezte. Tisza István Dániel Gábor képviselővel 1904. november 15-én beterjesztette az új házszabályjavaslatot, amely a technikai obst­rukció kiküszöbölését és az ún. állami szükségletek (költségvetés, újoncmegajánlás) záros határidőn belüli elintézését tartalmazta. Az egykori tanítványok közül Mór és Sándor már nem éltek. A 88 éves Miklós pedig Bajáról nem vállalkozhatott az útra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom