Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Gaál Zsuzsa: A dzsentri születése Magyarországon
tőén megváltoztatta a középbirtokos nemesség gazdálkodásának feltételeit, s egyúttal jelentős mértékben felgyorsította e réteg 19. sz. elejétől kibontakozó válságát. A természetes szaporodás miatt már jó száz éve mértani haladvány szerint osztódó birtokokat a jobbágyfelszabadítás következtében újabb, tekintélyes terület veszteség érte. Tolna megyében az úrbéres földek aránya 28 %, az átlagot adó konkrét számok azonban nagy szóródást mutatnak. Egyes közbirtokosságokban kevesebb mint 10 % (Medina, Dunaszentgyörgy), másoknál 50 % körüli a jobbágyok kezelésében levő földek aránya (Fadd, Perczelek). 16 A különbségekből adódóan az egyes birtokosok veszteségei is eltérően alakultak, annál inkább, mivel az állam által fizetett kárpótlás nem jelentett teljes körű kompenzációt. Két okból sem. Először, s erre már a kortársak is felfigyeltek, mert a megállapított összegek nem fedezték teljes mértékben a volt jobbágyok tulajdonába juttatott telkek ér1 7 tekét. Másodszor, mert a kárpótlást nem azonnal, s készpénzben, hanem hosszan elhúzódó részletekben, államkötvényben kapták kézhez az érintettek. Tolnában 5489 jobbágy- és zsellértelek után összesen 6 377 269 pft-ot fizettek ki kárpótlás gyanánt. A középbirtokos nemességnek ebből - birtok arányaikat figyelembe véve 20 %, vagyis kb. 1 275 000 pft jutott. E tekintélyes summa azonban nem járult hozzá számottevően a gazdaságok átalakításából származó nehézségek megoldásához. A kötvényeket csak 1855-től kezdték sorshúzás útján beváltani, az előlegekből pedig épp a legnagyobb pénzhiány idején a középbirtokos nemességnek csak kevés jutott. Az 1850-es években a Dőry család egyes tagjai számára előlegként 300 és 1000 pft közötti összegeket fizettek, ami a telki állományt figyelembe véve a jogosultság 3-4 %-át tette ki. 18 A megváltozott viszonyok másik fontos eleme a robotszolgáltatás megszűnése volt. A veszteség értelemszerűen ebben az esetben is azoknál a gazdaságoknál a nagyobb, ahol az úrbéres földek aránya az átlagot meghaladó mértékű volt. Az ingyen munka elvesztése azzal a következménnyel járt, hogy valamennyi gazdaságot át kellett alakítani bérmunkát foglalGlósz, 1991. 78. p. Nagy, 1944. 21. p. TMÖL CS.Kir. M.H.i. 4177/1850
