Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában
gesen felülmúlva mind a dunántúli (12,06 K), mind az országos átlagot (9,94 K). Az összehasonlítás kedvéért érdemes megemlíteni, hogy Erdélyben az egy holdra jutó kataszteri tiszta jövedelem 4,07 korona volt, az Északkeleti Felföldön pedig 4,77 korona. A kedvező adottságok közé tartozik, hogy a művelési ágak között a szántók aránya Tolnában 65 %, szemben az 45,5 %-os országos, s az 55 %-os dunántúli átlaggal (Erdélyben és az Északkeleti Felföldön mindössze 27 % !). Ezzel Tolna a 9. a megyék sorrendjében. A szőlőterület aránya viszont ebben a megyében volt a legnagyobb (5,1 %>, míg az országos átlag csak 1,1 %, a Dunántúl átlaga 2,9 %). A megye területének 78 %>-a intenzív művelés alatt állt (dunántúli átlag: 67 %, országos átlag: 56 %), ebben a tekintetben csak 6 megye előzte meg Tolnát. Ami a szántóföldi termelést illeti, a gabona a vetésterület felét foglalta el, s jelentős volt a kukorica és a burgonya is. Kiemelkedő volt a takarmány fél ék vetésterületének aránya (11,9 %), amely messze felülmúlta az országos átlagot (8,2 %>). Az öt legfontosabb termény átlagtermése tekintetében a megye az első 10 között van: a búza holdankénti termése (7,5 q) az ország megyéi között a 7. legjobb, a rozs és kukorica hozama pedig a 3., a zabé a 9., a burgonyáé a 10. helyet foglalja el. Mindegyik növény átlagtermése meghaladta mind a dunántúli, mind az országos átlagot. 32 termény holdankénti hozamának súlyozott összetett indexe szerint Tolna a 8. helyet foglalja el, 12 %-kal felülmúlva az országos átlagot, sőt a dunántúlit is. Ezen a téren Brassó, Bács-Bodrog, Nyitra, Sopron, Baranya, Torontál, és Csanád megye előzte meg Tolnát. A megye növénytermelésének kiemelkedő színvonalához és a jó átlagtermésekhez hozzájárult az eszköz- és gépellátottság magas foka, amely lényegesen (68 %-kal) felülmúlta az országos átlagot. A gépellátottság összesített indexe alapján Tolna a 11. a megyék sorrendjében. De ennél is fontosabb volt az emberi tényező szerepe. Ezt jól jellemzi a mezőgazdasági munkaerő műveltsége: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 85,3 %-a tudott írni és olvasni, ez az arány jóval magasabb volt nemcsak az országos (60,9 %), hanem a dunántúli átlagnál is (78,3 %»), s Tolna a megyék nagyságrendjében a 8. helyet foglalta el. Ebben nyilvánvaló-