Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában

an szerepet játszott a lakosság etnikai, nemzetiségi összetétele is: a német lakosság magas aránya (28 %). A felnőtt német férfiak közül ugyanis 91,5 % volt írástudó, míg a magyarok közül csak 86,4%. ' A magas színvonalú gazdálkodásban szerepe volt a megye birtokviszonyainak is. Tolna az ország nagybirtokos megyéi közé tartozott: az intenzíven müveit terület 31 %-a az ezer holdnál nagyobb gazdaságok tulajdonában volt (ez megfelelt a dunántúli átlagnak, de magasan a 18 %-os országos átlag felett volt). A nagybirtok arányát tekintve Tolna a 9. A 100 és 1000 hold közötti középbirtokok a megye művelt területének 9 %-ával rendelkeztek (országos átlag 14 %). A nagybirtokok jelentős részét bérlők művelték, a müveit terület egy ötöde bérleti kezelésben volt. Somogy után ebben a megyében volt a bérletek átlagos területe a legnagyobb (206 hold, országos átlag 50 hold), Egyébként az országos átlag felett volt a 10 és 50 hold közötti birtokosok aránya, ami tekintettel a föld jó minőségére, a középparaszti és a jómódú paraszti gazdaságok jelentős súlyára mutat. Egy-egy önálló birtokosra 17 hold művelt terület és 2063 korona nettó termelési érték jutott (az országos átlag 16 hold és 1587 korona). Ebben az átlagban benne vannak a nagybirtokosok is. Ha csak a 100 holdon aluli kis gazdaságokat vesszük tekintetbe, akkor egy-egy önálló kisbirtokos átlagosan 10 hold művelt területtel és 1527 korona nettó mezőgazdasági termékkel rendelkezett, ez utóbbi 26 %-kal magasabb volt az 1207 koronás országos átlagnál. A megye állattenyésztésére az intenzív tartás jellemző: az állatok által fogyasztott takarmány értékének 72 %-át a szántóföldi takarmányok adták, 20,4 %>-át pedig a kaszálók, a legelők részesedése csak 7,8 % volt. Az állatállományban a jól tejelő tarka szarvasmarha fajták és főleg a sertéstenyésztés aránya kiemelkedő, de a dunántúli átlagot felülmúló a juhtenyésztés jelentősége is. Az önálló gazdák egy ötöde tej szövetkezeti tag volt, ebben a tekintetben Tolna a 4. a megyék sorrendjében. Az állatorvosok gyakorisága is jóval nagyobb volt az országos és a dunántúli átlagnál. A nagy gazdaságok az országos és a dunántúli átlagnál nagyobb arányban vették ki részüket a megye állattenyésztéséből (szarvas-