Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában

alakban is publikált disszertációjában a teljes egykorú statisztikai adatanyag feldolgozásával, több száz mennyiségi változó elemzésének segítségével rekonstruálta a magyar mezőgazdaság regionális szerkezetét, az egyes régiók és megyék mezőgazdaságának jellemző vonásait és fejlettségi szintjét a 20. század elején. Kiszámította az egyes megyék mezőgazdasági termelésének bruttó és nettó értékét (vagyis hozzájárulását a bruttó hazai termékhez), s azt a megye lakosságához, a mezőgazdaságból élő népességhez, a mezőgazdaságban foglalkoztatott munkaerőhöz és a művelt területhez viszonyította. A legáltalánosabb szintetikus mutatók szerint Tolna megye az agrárszektor teljesítményét és fejlettségi szintjét tekintve az ország 71 megyéje közül az első 10 között foglalt helyet. A legátfogóbb ilyen mutató az egy lakosra, illetve a mezőgazdaságból élő népesség egy tagjára jutó nettó termelési érték. Ez Tolnában 217, illetve 325 korona (az országos átlag 157 illetve 236 korona), s ezzel Tolna a 6. illetve 7. helyen áll az ország megyéi között. Az egy lakosra jutó nettó mezőgazdasági termék tekintetében csak, Somogy (244 K), Mosón (235 K), Fejér (232 K), Torontál (233 K) és Csanád (220 K) előzi meg Tolnát, míg az egy mezőgazdasági lakosra jutó nettó érték tekintetében (ami egyúttal a termelékenység mutatója is) Mosón (372 K), Sopron (334 K), Győr (335 K), Fejér (348 K), Somogy (340 K) és Torontál (330 K). Mindkét alapvető mutató értéke 38 %-kal magasabb az országos átlagnál, s felülmúlja a dunántúli megyék átlagát (193 ill. 298 korona) is. Az egy hold művelt területre (szántó, kert, rét, szőlő) jutó bruttó növénytermelés értéke tekintetében a megyék sorrendjében Tolna 149 koronával a 10. (az országos átlag 130 K, a dunántúli megyék átlaga 145 K). Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy milyen tényezők játszottak szerepet a megye kiemelkedő mezőgazdasági teljesítményében, arra is sokoldalú választ találunk az említett munkában. A megye természetföldrajzi adottságai kétségkívül kedveztek a mezőgazdaságnak. Ezt a korabeli adatok közül az egy hold müveit területre jutó kataszteri tiszta jövedelem fejezi ki legjobban. Ennek értéke tekintetében Tolna (14,22 K) a megyék sorrendjében a 10., lényeNagy Mariann: A magyar mezőgazdaság regionális szerkezete a 20. század elején. Budapest, 2003. Gondolat Kiadó. (Doktori mestermunkák)