Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában

A korban végbemenő nagyarányú iparosodásban és urbanizációban Tolna megye szerény mértékben vett részt. Az iparból élő népesség aránya (1910-ben 15,8 %) nem érte sem a dunántúli 11 megye átlagát (16,5 %), sem az országos átlagot (18 %). Tolna megye iparára a 20. század elején is a hagyományos kisipar volt jellemző. Az ipari keresők 81 %-a kisipari üzemekben dolgozott (maximum 5 segéddel), s csak 10 % dolgozott a 20 munkásnál többet foglalkoztató nagyobb üzemekben (országosan 30 %, a Dunántúl átlagában 19 %). A nagyipari munkásság aránya és a gyáriparba fektetett tőke egy lakosra jutó értéke egyharmada volt az országos átlagnak, fele a dunántúlinak. A szomszédos megyék, Fejér és Somogy iparosodottsági szintje is hasonló volt, Zala pedig Tolna megye szintjét sem érte el. A nagyipart csak a textilipar képviselte, két selyemipari nagyvállalat révén. A régió másik megyéje, Baranya jóval iparosodottabb volt, s ott a modern nagyipar is sokkal nagyobb súllyal volt képviselve: a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemekben az ipari keresők 19 %-a dolgozott. Ez megfelelt a dunántúli átlagnak, de az országos átlagtól messze elmaradt. 1905-ig nem volt város Tolna megyében. Három település lakossága haladta meg a 10 ezret (Szekszárd, Paks, Dunaföldvár). 1910-ben a városi lakosság aránya egynegyede volt az országos, fele a dunántúli átlagnak. Tolna Mosón után a legkevésbé urbanizált megyéje volt a Dunántúlnak. De a 10 ezer feletti települések lakosságának arányát tekintve már felülmúlta a többi dunántúli megye átlagát. Baranya Pécs révén természetesen az urbanizáció magasabb fokán állott. Annál fontosabb és előkelőbb helyet foglalt el a megye és a régió az ország mezőgazdaságában. Mezőgazdaságból élt Tolna lakosságának kétharmada, ez az arány több az országos és a dunántúli átlagnál. A megye a mezőgazdaság teljesítményét jövedelmezőségét tekintve az ország legsikeresebb megyéi közé tartozott. Abban a helyzetben vagyunk, hogy számos mennyiségi mutató alapján pontosan el tudjuk helyezni Tolna megyét a történeti Magyarország mezőgazdaságában. A pécsi egyetem egy történész oktatója, Nagy Mariann, nemrég megvédett és néhány hete könyv