Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-14v ár me gye arra biztatta a helyi illetékeseket, hogy terjeszszék ki a kor-kötelezettséget 25 évre.

Sok bajt okoztak a minden képzettség nélkül működő bábák, akik helyett a tanult bábák alkalmazását Babits Mihály tiszti főorvos szenvedélyesen sürgette a vármegyénél: "Mindazokat a ki- pótolhatatlan károkat, melyek a US. Megyénkben a tanithatat- lan bábáknak szörnyű tudatlanságaiból esztendő által származni szoktak, itt előszámlálni igen hossza volnék, a legközelebb gyászos esetet mégis előhozni szükséges tartom: A grábóci volt bába hihető által nem látta, hogy a vajúdó, akihez segítségül, mint helybéli bába hivattatott, egynéhány óra múlva szülni fog, azt sem látta által, elhiszem, tompa elméjével, hogy a magzat a szülésre keresztül jönni indult, különben nem hiszem, hogy a vásár kedvéért az ártatlan magzatot, és a kinos szülőt az halálnak veszedelmére kitévén, a szekszárdi vásárra eljött volna*. •" /18/ Végül sok futkosá3 után a szomszédos községből hoztak hozzáértő bábát.

A gyakori hideglellés, vérhas, vagy "szemnyavaja" gyógyítására is ritkán fordultak orvoshoz. 3823-ban 658 olyan, "sorsára nézve tehetetlen" szemnyavajást tartottak számon a megyében, akiken nem tudtak segiteni. A betegek többsége szegény volt, a kezelésükre sem volt alkalmas hely. 1827-ben határozott úgy a megyei gyűlés, hogy a szekszárdi kórházban kell megteremteni a gyógykezelés feltételeit. Kezdatt kialakulni a kórházak gyógyi- tó-betegellátó funkciója az orvosok egész megyére kiterjedő szerepével.

Egyed 1828-ban már arról számol be, hogy "az egészség fenntartására egy FŐ és egy Alorvos ügyel. Vagyon minden járásnak egy különös seborvosa is. Ezeknek kötelességek járásaikat többször megjárni, a Fő orvosnak, ha valami különöst az egészséget tárgyszó dolog körül tapasztaltak, béjelenteni, és a himlő be-