Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-15oltasával foglalatoskodni." /19/ Hogy a lakosok nagy rászorultságukban sem használtak orvosságot, annak oka a javuló intézményes betegellátás mellett is az volt, hogy patikaszerre nem jutott pénz* A másik ok az elmaradott gondolkodás volt* Orvossággal a tehetősebbek is csak végszükségben éltek. A jelentések is igazolják azt a szólás-mondást, hogy eszem-iszom, amig lehet, a halál ellen úgy sincs orvosság.

Bonyhádról készült leirásában Egyed dicsérőleg szól a himlőoltások már érezhető hatásáról* A halandóság "kilenc évi tapasztalásom után egyszer sem haladta íelül a születettek számát* Sokat tesz ehhez a himlőoltás közönségessé tétele*" /20/ Földváron részletesen vizsgálta a népesség alakulását és olyan arányt állapított meg, hogy húsz esztendő átlagában évente háromszáz haláleset és négyszáz születés volt a mezővárosban* A földvári intézményeket sorolva megemlíti, hogy "köz kórház nét kül sem szűkölködik, mely négy szobából és két konyhából áll.

Itt részint a gyámolatlanok kapnak menedéket, részint a vidéki betegek találnak ápolást."/21/ Ezidőben egy "orvosdoktor" és három sebész működött Dunaiöldváron.

1829-ben Simontornyáról még nem jelezték, hogy kórházuk is len- ne. Fényes Elektől tudjuk, hogy a vármegye "kórházai közül legnevezetesebb a simontornyai 24 férfi és 12 nő számára..."/22/

Egyed kérdései azt mutatják, hogy a megye földrajzi jellemzőire, útviszonyaira stb. vonatkozó érdeklődésnél nagyobb volt a kíváncsisága az itt élő emberek iránt. Múltjuk, szokásaik, életmódjuk leirása, mégis elnagyoltabb a válaszokban, mint a táj, a föld termőképességének és a birtokok tulajdonviszonyainak bemutatása. Feltételezhető és a válaszokból is az érződik, hogy a lakosság közösségi, jobban szem előtt lévő foglalatosságai fogalmazódtak csak meg a jelentésekben. Ezzel is magyarázható, hogy viszonylag szinesek a nevezetesebb eseményekről - kérész-