Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-13seb orvos'* is működött a városban. Itt és a megyében még öt helyen - Földváron, Pakson, Szekszárdon, Simontornyán és Hőgyészen - juthatott hozzá a lakosság a legszükségesebb gyógyszerekhez* /16/ Orvosra és patikaszerre azonban csak keveseknek volt pénze. A sokíéle babona, házipatika és a még előforduló kuruzslás is nehezitette azok munkáját, akik az

1800- as évek elejétől nagy erőfeszítéseket tettek a járványok és népbetegségek felszámolására.

Szekszárd város 18ol-ben felépült kórházának létrejöttét a négy év alatt Összegyűjtött 4975 Ft 39 krajcár alaptőke tette lehetővé. A 12 ágyas intézmény megalapítása nem került többe, mint a város egy évi katonaadója. A megye első főorvosa 1769-től Kölesd székhellyel dr.Keller Jakab Ulrik svájci származású orvos volt. Helyettese, majd utóda 1830-ig - igy Egyed felmérése évében is - dr.Babits Mihály, Szekszárd hires szülöttének a dédapja, aki nagy érdemeket szerzett az egészség- ügyi állapotok javitása és a szekszárdi Ferenc ispotály továbbfejlesztése terén.

A XlX.század első évtiezedeiben sok munkával járt a himlőoltás népszerüsitése és lebonyolitása a falvakban.

1801- 1811. között 24.523 himlőoltás volt a megyében. A tudatlanság miatt nagy ellenállásba ütközött az oltás és a szülők inkább mutatkoztak késznek "magukat halálra adni, hogy sem gyermeküket ily kinos, talán tsak vakitásbul álló kinzá3ra"/17/ Az oltásra buzditás a lelkipásztorok és a falu elöljáróinak feladata volt, de "mentőhimlő béoltására ügyelő deputáció" is alakult, amely 1817-tol rendszeresen ellenőrizte az évenként kétszeri beoltást. Először csak az 1-6 éves gyermekeket részesítették ebben, az idősebbkori megbetegedések miatt 1818-ban felemelték a korhatárt 15 évre. Később is történtek azonban - még 20-22 éves korúak körében is - megbetegedések. Ezért a