Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

8 mezőváros és 54 falu jelentése

Tolna MVároaénak hites Jegyzője Tekéntetes Mintozenti Kapuvéry János /t)istry/ Feö Biró Ur által múlt Pünkösd Havának 29- ' napján közhírül botsájtott, és azon hol- napnak 30- napján vett futó levélben kitett 22 puncstumok bul álló kérdésekre alázatossággal felele következendoleg- ?23 1. Tolna MVárosa régi időkben római oolonia volt, mely abbul le ki—tetzik, hogy három esztendőknek előtte mintegy két öl— nyi mélységből to lírai kápolna mellett egy monumentum ásotta- tott ki, melyen is Herkulesnek, erősség pogány istenének képe kivésve vagyon, hihető mint is az irásokbul kitetzik Gottusokon vett gyözödelem végett Kristus Urunk születése után mint egy 3-“ században, mely oolonia a rómaiaktul Altindurnnak hivattatott. Római fényes birodalomnak eloszlása után vandalusok, morvák birták Pannóniát, utánnak változva külömbféle nemzetek mindaddiglan, méglen ditső eleink Magyarországba bé nem jöttek, és hogy azon nemzeteknek Tolna lakó helyül szolgált, az Dunának folyásárul és fekvésérül méltán gyanittani lehet, és hogy Sz. Istvány Király idejében már hires városnak lenni kelletett, abbul is kitetzik, hogy ditső Királyunk a Pétsváradi Apáturság- ban bévezetvén a Benedictdnusokat, 1016— esztendőben visszajöttében Tolnára tért bé, a hová az ország rendjeit öszve is hitta, vélek tanátekozott, a historikusok többnyire azon vágynak, hogy l-*~* Királyunk törvényeit elébb Tolnán, mint Esztergomba sanotionálta, okul azt állitván, hogy azon időben a leghíresebb, és legtudósabb Püspökök Magyarországban u. m. Astrious Kalotsai és Robertus Pétsi, kik is Sz. Istvány törvényeit compi.láták, ezen tájékon laktak, szintúgy nevezetes város volt 2— Lajos Királyunk alatt, mely Szabad Királyi Várasbán országgyűlést is tartott,