Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

8 mezőváros és 54 falu jelentése

i

o ° o

2. Rákótzi revolutlója alkalmatosságával megfőáztatván Tolna lakosaltul, sokféle német nemzet szállta meg, kik Is mos- tanáiglan fennálló MVárosnak 2/3 részét teszik, 1/3 része eredeti magyar, mind a két rész egyformán nevelkedvén.

3* Német lakosainknak elei Stif old erek, Norinbergerek, Sohvart- zfelderek, Würtenbergerek, Tsehek voltak, kik is az magyar nyelvet meg nem tanulhatták, de már az unokáik, kivévén egynéhány esztendők előtt béköltözötleket, alkalmasint magyarul beszéljenek« {

4« TTrb&riélis sessió 62 3/8 vagyon, melyeket is öszvesen

I 0 p

4 35~ bírják, kis házasak 211, zsellérek vagy is lakók

144 és 6 nemesek, 205 mesteremberek vágynak#

5. Az élet fenntartására megkivántató szükségeseéket lakosaink hajóval való fuvarozás és dohány termesztés által szerzik meg.

6# Tolna MVárosában uraság épülettyeivel edgytitt 693 ház vagyon, kivévén hét nem egyesült görögöket, többi lakosok, kik is 5327 számmal vágynak, mindnyáján római catholitcusok.

7. Tolna líVárosának l/3 részét M. Gróf Festetits Leó, 2/3 pediglen M# Gróf Festetis Rudolf Eö Nagysága háram test- vérjeivel birja, t. i. Emesttel, Sándorral és Benjáminnál.

A lakosok pediglen robot alatt vágynak.

8. Tolnai oskolába téli időben mint egy 380, nyári időben pedig közel 300 gyermek jár.

Ö &

9. Négy országos vásárok tartatnak, és pediglen az 1- 2— februárig 2Ílv 19- mároii, 3-^ 3— máy, 4Í^ 2- novemb, melyek is esztendőnként nagyobbodnak. Heti vásár minden héten egy,

az is pénteki napon tar tátik, melyre az környül lévő helységekből és pusztákbul mindenféle gabona, baromfi, főzelékok, zsiradékok, halak öszve hordatnak, azonkívül az zsidóság is száma3an portékákkal megjelen és sóval. Tolnai csizmadiáknak is háramnak mindegyik vásárban kirakodni megengedtetett.